Századok – 2015

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)

ESTERHAZY ANNA JULIA (1630-1669) 879 got36 1644 augusztusában pótolták be Kismartonban és Keresztáron. A rokon Révay László ezt írta a naplójában: „1644. 20. aug. palatinus urammal ő nagy­ságával mentem Semptére; onnét ő nagyságához mentem Kis-Martonba. 28. aug. volt lakodalma Nádasdy Ferenc urnák Esterházy Anna Juliánná aszonynyal”.37 A szintén jelenlévő Batthyányi Adám elégedetten számolt be Pálffy Pálnak a vigasságokról, aki azonban még kételkedve fogadta Nádasdy új, nyilván a katolikusok felé mutatott barátságát: „hogi kgk Nadasdy Uram lakodalmán vígan volt, es egimasnak igen ayanlotta magat, eörvendetes szivei ertem, chak tarchon sokaigh, de felek attul, hogi a mint kgk itte(n) monta(m) al­­hatatlan ne légién”.38 Anna Júliának 1644. szeptember 6-án számolták a kezébe a hozományát Kismartonban: Rumy Judit és Homonnai Drugeth Erzsébet (Esterházy Miklós unokaöccsének és bizalmasának, Révay Lászlónak a felesége, Nádasdy unoka­nővére) Szentgyörgyi György, valamint Aszalai István titkárok jelenlétében ad­ták ki a fiatalasszonynak az aranyműveket, fehér ruhákat, felső köntösöket, szoknyákat és az asztali ezüstműveket.39 40 A grófnő némi nehézséggel induló, férjével együtt töltött 25 évéről Sennyei István püspök is csak jó szavakkal tu­dott megemlékezni: „Boldogh voltál, a ki Meltossághos, okos értelmes Isten félő Férieddel huszonöt Esztendeigh chendessen, Istenessen, minden Zűrzavar, es viszalkodas nélkül, mindenek peldaiara, egy más Szeretetiben, egyenlő értelem­ben laktál” A házasságról nem terjedtek hírek a közvéleményben, csendes összetartozás, feltehetően szeretetteljes ragaszkodás jellemezte az egymáshoz fűződő viszonyukat.41 Nádasdy Ferenc a már említett 1663-as végrendeletének személyi részében elsőként rendelkezik „szerelmes házastársáról” úgy, hogy ha megőrzi özvegyi állapotát, akkor élete végéig minden jószágnak gondozója, a két birtokékkőnek, Pottendorfnak és Keresztárnak pedig haszonélvezője le­gyen.42 Az 1640-es évek végén Nádasdy Ferenc betegsége állította nehéz próbaté­tel elé Anna Júliát, erről így fogalmazott Sennyei: „Vgy chelekettel nagy lelki, es testi alhatatossaggal Méltosaghos Feriednek három esztendeigh való veszedel­mes beteghségébenis, midőn tudnyillik Firfiui keménységgel inkab külsőképpen szüntelen fáradoztál, kemény utakat iartál, éijet nappal, napot éijellel toldottal, nyughatatlankodtal, belsőképpen azomban nagy álhatatos buzgho fohaszkoda­­sid, imadsagid, lelki fogadásid áltál Szerelmes Féried egéssegének megh for-36 Homonnai Drugeth még ezt jegyezte meg levelében: „Felette igen tetszett volna nekem..., hogy még ez farsangban az kéz fogásnak színe alatt lehetett volna meg az klmetek lakadalma, mert az lakadalamnak minden ceremóniáit, és annak illendő praeparatióit, az kid gyászos állapotjára néz­ve, mostanság meg nem lehettek volna...” In: Radvánszky B.: Magyar családélet i. m. 32. 37 Révay Márton és Esterházy Zsófia fiók, naplójából. Közli Dualszky János. Magyar Történel­mi Tár 3. (1857) 245-254. 252. 38 Pálffy Pál Batthyány Adámnak, Bécs, 1644. szeptember 18. In: Pálffy Pál nádor levelei (1644-1653). Sajtó alá rend. S. Lauter Éva. (Régi magyar történelmi források 1.) Bp. 1989. 50. 39 Gróf Eszterházy Anna Juliánná menyasszonyi hozománya i. m. 683-688. 40 Sennyei Keserves dichérete i. m. 12. 41 Nádasdy Ferenc és Esterházy Anna Júlia közötti levelezésből alig maradt néhány, kapcsola­tukra: Toma K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 38. 42 Nádasdy Ferenc országbíró végrendelete i. m. 372.

Next

/
Thumbnails
Contents