Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
KÖZLEMÉNYEK Viskolcz Noémi ESTERHÁZY ANNA JÚLIA (1630-1669) A 17. század nagy nőalakjad — Báthory Erzsébet, Lobkowitz Poppel Éva, Lorántffy Zsuzsanna, Széchy Mária, Zrínyi Ilona vagy éppen Esterházy Anna Júlia anyja, Nyáry Krisztina — elsősorban férjeik, fiaik magas pozíciója és a korabeli hatalmi játszmák révén bizonyultak érdekesnek a történészek számára a 19-20. század fordulóján.1 Az utóbbi időben újra nagyobb figyelem irányul a kora újkori (többnyire arisztokrata) nők és gyermekek, egyáltalán a család társadalomban betöltött szerepére.2 Esterházy Anna Júliáról eddig nem született tanulmány vagy monográfia, pedig híres családban született és híres család sarjához ment nőül: Esterházy Miklós nádor lánya, Esterházy László és Pál testvére és Nádasdy Ferenc felesége. A forrásadottságok jók élete feldolgozásához: naplók és családi feljegyzések tudósítanak élete fontosabb fordulópontjairól, számos levele maradt fenn különböző családi levéltárakban, leltárak, összeírások segítségével pontos kép rajzolható a házasságba vitt, majd gyarapítóit vagyonáról. Sőt, ő az a magyar arisztokrata nő, akinek a vonásait — Esterházy Orsolyáé mel-1 Korábbi szakirodalom: Zsilinszky Mihály. Magyar hölgyek: történelmi élet- és jellemrajzok [Lorántfy Zsuzsámra, Széchy Mária, Zrínyi Ilona, Bethlen Katalin, Cserey Ilona]. Pest 1871.; X Magyar történeti életrajzok sorozatban néhány királyné mellett három 17. századi nő is helyet kapott: Acsády Ignác: Széchy Mária 1610-1679. Bp. 1885.; Deák Farkas: Forgách Zsuzsanna 1582-1632. Bp. 1885.; Ipoly Arnold: Bedegi Nyári Krisztina 1604-1641. Bp. 1887.; Deák Farkas: Wesselényi Anna özv. Csáky Istvánná életrajza és levelezése. Bp. 1875. Érdemes megemlíteni még Takáts Sándor tanulmányait: Takáts Sándor: Régi magyar asszonyok. Bp. 1914.; Uő: Magyar asszonyok. Bp. 1926.; llő: Régi magyar nagyasszonyok. Vál. és sajtó alá rend. Réz Pál. 1982.; 2003. Takáts a 17. századi nagyasszonyok közül Homonnai Máriáról, Csákyné Wesselényi Annáról, Zrínyi Ilonáról, Batthyányné Lobkowitz Éváról is írt (utóbbiról külön monográfiája is megjelent: Uő: Zrínyi Miklós nevelőanyja. Bp. 1917.). 2 Újabb szakirodalom: Péter Katalin: A csejtei várűmő: Báthory Erzsébet. Bp. 1985.; Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor: Egy asszony élete: Báthoiy Erzsébet. Bp. 2010.; Lorántffy Zsuzsanna album. Szerk. Tamás Edit. (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 39.) Sárospatak 2000.; Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna: tanulmányok születésének 400. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak 2000.; Kincses Katalin: „lm küttem én orvosságot”: Lobkowitz Poppel Éva levelezése, 1622-1640. (Régi magyar történelmi források, 3.) Bp. 1993.; Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez 1672-1707. Szerk. és az előszót írta Benda Borbála és Várkonyi Gábor. (Millenniumi magyar történelem. Források) Bp. 2001.; Nők a magyar történelemben. Összeáll. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1997.; Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Szerk. Gyáni Gábor - Nagy Beáta. Debrecen 2006.; A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Fábri Anna - Várkonyi Gábor. Bp. 2007.; Gyermek a kora újkori Magyarországon, „adott Isten hozzánk való szeretetéből... egy kis fraucimmerecskét nekünk.” Szerk. Péter Katalin. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 19.) Bp. 1996.; Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon 16-17. század. Bp. 2008.; Uő: A családról. In: Uő: Magánélet a régi Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp. 2012. 159-170.
