Századok – 2015

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)

874 VISKOLCZ NOÉMI lett — talán a legtöbbször örökítették meg a korban: több portréja is ismert fest­mények és metszetek formájában. Mecénási-pártfogói szerepét egyházi alapítvá­nyok és adományok jelzik. Tevékeny életét férje, Nádasdy Ferenc örökítette meg a temetésén elhangzott magyar és német nyelvű halotti beszédek kiadásával. A Sennyei István veszprémi püspök által elmondott magyar nyelvű prédikációból3 kiragadott idézetek képezik tanulmányom egyes fejezetcímeit. Esterházy Anna Júlia neve Újabban Péter Katalin irányította a figyelmet az arisztokrata nők név­­használati szokásaira a kora újkorban.4 A források többféle típusát megvizsgál­va arra a következtetésre jutott, hogy a mágnásasszonyok általában megtartot­ták születési nevüket, a közvetlen kommunikáció során így is nevezte őket a környezetük, ha azonban harmadik személyként beszéltek vagy írtak róluk, akkor azt általában a férjük nevének -né képzős alakjával tették.5 Esterházy Anna Júlia nevének használata a forrásokban — elsősorban a két keresztnév miatt — már a saját korában sem volt egységes, a szakirodalomban pe­dig sok a bizonytalanság, ezért érdemes a Péter Katalin által felvetett szempontok figyelembe vételével (például rangemelések, királyi adománylevelek, országgyűlési névsorok, végrendeletek, könyvajánlások, levelek - ezeken belül címzés, megszólí­tás, aláírás, szövegtest) egyértelműsíteni a helyes tulajdonnévi alakot. A kislány születésekor az anya, Nyáry Krisztina, gróf Eszter has Anna Ju­lianna érkezését jegyezte fel a családi naplóba.6 Ap]aJuliankának becézte leve­leiben, egyszer egy Anna névnapkor pedig azzal is tréfálkozott, hogy nekik csak egy fél Annájuk van.7 Esterházy Pál, a fiatalabb fivér, visszaemlékezésében többnyire gróf Eszterhás Anna Júliának nevezte.8 Az Esterházy-levéltárból szár­mazó vagyonosztozási iratokon, hozománylajsíromon gróf Esterházi Anna Ju­­liánnaként szerepel.9 Nádasdy Ferenc 1663-ban kelt végrendeletében csak szerelmes atyámfia­ként emlegeti, az aláírók között azonban pecséttel hitelesítve gróf Esterhfázy] Anna Julia olvasható.10 A lékai Szent Miklós templom kriptájának márványko-3 Sennyei István-. Keserves dichérete az néhai méltoságos groff Esterhas Anna Julia aszonnak. Bécs 1669. RMNy 3509. 4 Péter Katalin: Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16-17. századi Magyarországon. Történelmi Szemle LII. (2010: 2. sz.) 151-187. 5 Péter: Az asszony neve i. m. 186. 6 Az Esterházyak családi naplója. Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 11. (1888) 209-224. 211. 7 Esterházy Miklós Nyáry Krisztinának, Tarcsa, 1635. július 27. In: Esterházy Miklós levelei Nyáry Krisztinához. Közli Merényi Lajos. Történelmi Tár 23. (1900) 16-60.; 264-295. 281. 8 Esterházy Pál visszaemlékezése ifjúkorára (1635-1653). In: Esterházy Pál, Mars Hunga­­ricus. Sajtó alá rend. Iványi Emma, szerk. Hausner Gábor. Bp. 1989. 306. 9 Gróf Eszterházy Anna Juliánná menyasszonyi hozománya 1644-ben. Közli Komáromi And­rás. Történelmi Tár 14. (1891) 683-688. 688. 10 Nádasdy Ferenc országbíró végrendelete. Kiad. Schönherr Gyula. Történelmi Tár 11. (1888) 176-187., 369-382., 580-591. 586.

Next

/
Thumbnails
Contents