Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
858 CZIRAKI ZSUZSANNA költségtípus időszak járandóság 1656. június 12-ig fizetve 1656. május 29-ig Tolmácstanoncok (Sprachknaben) 1654 300 Ft 1655 (1657. március 5-ig előre) 600 Ft Összesen: 900 Ft 900 Ft Nicusio Panaiotti tolmács illetménye113 1645. március 23. - 1651. június 12. 4541 Ft 40 kr 1651. június 12. - 1656. június 12. 5310 Ft Összesen: 9851 Ft 40 kr 9830 Ft Reniger esetében a költségterv alapját a korábbi rezidensek pénzügyi kerete képezte, elsősorban a közvetlen előd, Alexander von Greiffenklau működésének idejéből.114 * Mint a fenti összesítésből is látható, a konstantinápolyi kirendeltség költségsorai a rezidens és a tolmács évi rendes illetményéből (ordinari Deputaten/ordinari Deputatsgelder), a nyelvtanulásra kirendelt diákokra fordított összegből (Unterhaltskosten der Sprachknaben), a levelezés és hírszerzés költségeiből (ordinari Korrespondenzgelder), és az általában ajándékokra — megvesztegetésre — fordított rendkívüli kiadásokból (extraordinari Außgaben) állt össze. A kimutatás meglehetősen beszédes: nemcsak a költségek összetételéről, de a kifizetések rendszeréről is tájékoztat, egyértelműen arra utalva, hogy bármennyire rapszodikus volt is a Bécsből érkező pénzküldemények befutása, az Udvar a vizsgált esztendőkben láthatóan arra törekedett, hogy nagyobb hátralékok ne torlódjanak fel. A bevezetőben megjelölt célokkal össz113 Nicusios Panaiotti tolmács illetménye 1645. május 23. és 1651. június 12. között 500 birodalmi tallér (750 forint), 1651. június 12-től havi 60 birodalmi tallér, tehát évi 720 birodalmi tallér (1080 forint). Uo.; „Abraittung [des Hofkriegszahlmeisters], waß herr Nicusio Paniotti türgischer dollmätsch zu Constantinopel an seinen deputat empfangen.” Bécs, 1655. szeptember 2. ÖStA AVA FHKA RA Kt. 187/A fol. 11-13. 114 Greiffenklau 1643 februárjában 3000 forintot kapott konstantinápolyi berendezkedésére, havi 250 birodalmi tallért (375 forint, tehát évi 4500 forint) fizetésre, melyet félévente utaltak neki (utóbb évente, Greiffenklau saját kérésére), a levelezés fenntartására és titkos levelezőkre évi 900 birodalmi tallért (1350 forint), tolmácsra 500 birodalmi tallért (750 forint), illetve pontosabban meg nem határozott összeget a Czernín gróf által kitelepített tolmácstanoncokra („ein gewisses vor cost und claider geldt”). Az Udvari Kamara tájékoztatása III. Ferdinánd és az Udvari Haditanács számára. Bécs, 1647. június 18. ÖStA AVA FHKA RA Kt. 186. fol. 360-361. L. még Simon Khießling udvari fizetőmester számításai alapján az Udvari Kamara kimutatását (1647. november 29. és 1648. február 12. Uo. Kt. 186. fol. 379-380. és fol. 381-382.; Az eljárás láthatóan nagyon hasonló volt a legtöbb követ indítása során. L. pl. Franz Paul Lisola lengyelországi megbízatásának pénzügyi iratait, ahol hasonló kimutatások alapján számították ki a követ fizetését és a küldetés költségeit: III. Ferdinánd dekrétuma Franz Paul Lisolának lengyelországi rezidensi illetményei tárgyában. H. n. 1648. július 17. III. Feridnánd dekrétuma ÖStA AVA FHKA HFÖ Akten Kt. 800. (r. Nr. 312.) sine fob; Az Udvari Számvevőség kimutatása a lengyelországi rezidensek illetményeiről és utazási költségeiről. H.n. 1648. június 23. ÖStA AVA FHKA HFÖ Akten Kt. 800. (r. Nr. 312.) sine fol.