Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
856 CZIRÁKI ZSUZSANNA emelje ki a szóban forgó összeget.104 Ferdinánd terve az volt, hogy ezen belül 5000 tallérból (7500 forint) tartalékot képez, melyet azzal az instrukcióval bocsájt Schmid rendelkezésére, hogy azt a konstantinápolyi dragomán (Nicusio Panaiotti), a három tolmácstanonc, illetve a követséget kiszolgáló kurír javadalmazására fordítsa, az esetlegesen megmaradó összeget pedig használja az adósságok törlesztésére.105 Az uralkodó azonban még augusztus utolsó harmadában sem látta biztosítottnak a megérkezését: fiát 22-én még arra biztatta, maga is beszéljen Losensteinnel és hangsúlyozza neki, illetve rajta keresztül az alsó-ausztriai tartományi kormányzatnak, hogy a pénz kiemelése olyan közügyet szolgál, amely a birodalom létérdeke, tehát ne akadékoskodjanak a beszolgáltatásával.106 IV Ferdinánd főudvarmestere révén is érintett volt a tranzakcióban, hiszen a pénz felvételére Johann Weichardt Auersperget (1615-1677) jelölték ki, azzal a külön utasítással, hogy az ügyet kezelje szigorúan bizalmasan.107 A rezidens behelyezését mintegy keretbe foglaló internunciatúra mellett egy állandó követi megbízás megtervezése során a legfontosabb kérdés az volt, éves szinten mennyibe is fog kerülni a követség fenntartása a császárnak. A követségi költségekre vonatkozóan bőven találunk adatokat az Udvari Kamara megmaradt iratai között. A hivatal előzetesen bekérte a korábbi esetekről fellelhető dokumentációt, mely a továbbiakban az aktuális ügyben formálódó döntés alapját képezte, és amelyet másolatok formájában a Haditanácsnak is továbbítottak. A kimutatások végén látható kancelláriai jegyzetek azt mutatják, hogy a követséget érintő pénzügyi kérdésekben folytatott vizsgálódások eredményét leggyakrabban az Udvari Kamarából az Udvari Haditanácsba, vagy név szerint egyenesen Johann Rudolf Schmidhez továbbították.108 Az előzetes tájékozódásba bevonták a könyvelést bonyolító Udvari Számvevőség és a korábbi iratok tekintetében releváns, ekkora azonban már az Udvari Számvevőségbe 104 Az Udvari Kamara előterjesztése III. Ferdinándnak. Linz, 1648. július 16. ÖStA AVA FHKA HFU Kt. 418. (r. Nr. 178.) föl. 156-161.; A konkrét javaslatot 1.: a hátrahagyott Udvari Kamara a jelenlévő Udvari Kamarának. Bécs, 1648. június 30. Uo. HFU Kt. 417. (r. Nr. 178.) föl. 170-173.; Kamarai megbízás III. Ferdinánd utasítására Losenstein részére. Linz, 1648. július 18. ÖStA AVA FHKA HFÖ Akten Kt. 800. (r. Nr. 312.) sine föl. 105 III. Ferdinánd tájékoztatása és utasításai IV Ferdinándnak a küszöbönálló konstantinápolyi követség finanszírozásával kapcsolatban. Linz, 1648. augusztus 22. Uo. HFÖ Akten Kt. 801. (r. Nr. 312.) sine föl. 106 Uo. III. Ferdinánd többször is intette a pénzfelvéttel megbízott tisztviselőit, sőt IV Ferdinándot is, in secreto intézzék a tranzakciókat, Schmidnek is csak diszkréten adják át az összegeket. Vö.: az uralkodó fentebb idézett tájékoztatása IV Ferdinándnak. Linz, 1648. augusztus 22. Uo. HFÖ Akten Kt. 801. (r. Nr. 312.) sine fob; III. Ferdinánd utasítása Clemens Radoltnak. Linz, 1648. augusztus 22. Uo. 107 III. Ferdinánd már többször idézett tájékoztatása IV Ferdinándnak. Linz, 1648. augusztus 22. ÖStA AVA FHKA HFÖ Akten Kt. 801. (r. Nr. 312.) sine fob; III. Ferdinánd Clemens Radolt kamarai tanácsosnak. Linz, 1648. augusztus 22. Uo. 108 Vö. Kamarai kimutatás Simon Reniger juttatásairól 1649. november 23. és 1656. május 29. között. ÖStA AVA FHKA RA Kt. 186. föl. 67v. 81.; A követségi alkalmazottak maguk is készítettek kimutatásokat az átvett pénzekről, amelyeket rendszeresen megküldték Bécsnek. L. pl. Simon Reniger, illetve Nicusio Panaiotti számvetését az 1650 és 1656 között kézhez kapott összegekről: Uo. RA Kt. 187/A föl. 144-147.
