Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
HABSBURG-OSZMÁN DIPLOMÁCIA A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN 847 meneti ügyvivői szerepkörben igyekezett megfelelően tájékoztatni Bécset a portai eseményekről, illetve lehetőség szerint eljárt a Greiffenklau által rendezetlenül hagyott kérdésekben. Mindebben — a velencei-török háború miatt kissé veszélyes megoldást választva — a velencei bailóra támaszkodott, akire szemlátomást nagy bizalommal és tisztelettel tekintett.57 Az udvar reakcióját meglehetősen pontosan rekonstruálhatjuk egy 1648. júliusi haditanácsi kivonat alapján, melyben az apja távollétében kormányzati szerepet ellátó IV Ferdinándot tájékoztatták a konstantinápolyi helyzetről. A hátlapon található opinio tanúsága szerint a terv az volt, hogy Schlick haditanácsi elnök nevében írjanak úgy a nagyvezírnek, mint Panaiottinak, hogy a császár rövidesen új rezidenst küld a Portára, aki „a törökök kérésének megfelelően diszkrét és szerény” lesz. Addig is Panaiotti feladata volt az állandó követ feladatának ellátása, neki kellett Greiffenklau irományaira és ingóságaira is ügyelnie.58 Akármilyen ügyesen intézte is azonban a helyettes a követség dolgait, egy valódi, megfelelő felhatalmazással ellátott rezidenst nem pótolhatott. Johann Rudolf Schmid és a rezidensjelöltek Mint ahogy korábban utaltam rá, az 1640-es években a keleti politika két meghatározó személyisége Johann Schmid és Michael D’Asquier volt. A rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint a gyakorlati feladatok intézése, a szolgálattevők közvetlen irányítása leginkább Schmid hatáskörébe tartozott.59 A konkrét ügyeknél ugyanis rendre az ő neve bukkan fel, mint intézkedő személy, jóllehet D’Asquier sem vonult teljesen háttérbe korábbi védence előretörését követően.60 Pozíciójánál fogva biztosak lehetünk tehát benne, hogy 1647 elején Schmid első kézből értesült a konstantinápolyi diplomáciában kialakult vészhelyzetről. Mivel az 1647-es év folyamán több alkalommal járt Budán, Murteza pasánál, oszmán hírforrások is segíthettek a kialakult helyzet mélyebb megismerésében.61 Nem véletlen, hogy az internunciusi feladatra őt szemelték ki, va57 Uo.; L. még: Johann Rudolf Schmid jelentése III. Ferdinándnak. Konstantinápoly, 1649. március 28. Uo. Türkei I. Kt. 121. Kv. 1. föl. 42-44. 58 Haditanács jelentése IV Ferdinánd számára Greiffenklau haláláról. H. n. 1648. július 4. Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. föl. 146-147. 154.; Heinrich Schlick a budai pasának. Linz, 1648. július 10. Uo.Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. föl. 157.; III. Ferdinánd levele a nagyvezírnek. Linz, 1648. július 10. Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. föl. 158.; A IV Ferdinándnak szóló kötelező tájékoztatáshoz vö.: Haditanácsi protokollum-bejegyzés. 1648. július 10. ÖStA KA HKR Prot. Reg. 1648. föl. 205r. 59 Meienberger, P: Johann Rudolf Schmid i. m. 131-135.; Hiller /.: A tolmácsper i. m. 203-214.; Schmid 1649-es konstantinápolyi küldetése idején — minden bizonnyal egyéb megbízatások idején is — az uralkodónak küldött jelentések mellett D’Asquiert külön is tájékoztatta a fontosnak ítélt eseményekről. Vö.: Haditanácsi kivonatok Johann Rudolf Schmid konstantinápolyi jelentéseiből. H.n. 1649. július 3. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 121. Kv. 1. föl. 61-81. 60 Johann Rudolf Schmid üzenete Heinrich Schlicknek egy D’Asquiertól kapott feladat tárgyában. Bécs, 1647. szeptember 2. Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 1. föl. 102.; L. még: Nicusio Panaiotti levele Johann Dietz futárhoz. Konstantinápoly, 1647. december 5. ÖStA AVA FHKA RA Kt. 186. föl. 367-368. 61 L. Schmid idevágó végjelentését: Johann Rudolf Schmid jelentése III. Ferdinándnak budai útjáról. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 120. Kv. 1. föl. 107-113.; L. még a költségekre vonatkozóan: Az Udvari Kamara utasításai Johann Rudolf Schmid budai útiköltségével kapcsolat-
