Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
846 CZIRAKI ZSUZSANNA Mindezen események nagyon kellemetlen helyzetbe hozták az egész konstantinápolyi Habsburg képviseletet, főként pedig a császári udvart. A kompromittálódott követnek már nem sok hasznát vehették: Greiffenklau a gyilkosság miatt eleve kiszolgáltatott helyzetbe került a nagyvezírrel szemben, azon túl abban sem lehettek biztosak a Haditanácsban, nem derül-e ki a Portán, hogy Menesses likvidálását tulajdonképpen felsőbb utasításra tette. A békeszándék fenntartása és a szőnyi béke küszöbönálló meghosszabbítása mellett tehát sürgősen intézkedni kellett a rezidens pótlásáról, Greiffenklau és a sorsában osztozó követségi munkatársak kimentéséről, illetve a szinte beláthatatlanul burjánzó adósság rendezéséről.53 Az igencsak összetett feladat kivételesen rátermett személy után kiáltott - nem meglepő tehát, hogy az ügyek elsimítására indított internunciatúrát végül Johann Rudolf Schmid vállalta el. A veszélyes szituáció megoldását hátráltatta a harmincéves háború utolsó hónapjaira kialakult helyzet: a császár arra kényszerült, hogy másodlagos problémának tekintse a konstantinápolyi kirendeltség ügyeit. Bár III. Ferdinánd kétségkívül szívén viselte a követség elindulását, az égető pénzhiányt nem tudta megoldani, az ezernyi más gonddal lekötött diplomaták és hivatalnokok figyelme pedig legfeljebb arra terjedhetett ki, hogy legalább jóvátehetetlen incidensre ne kerüljön sor, és hogy sikerüljön minél jobban elodázni a konstantinápolyi követség indítását egy pénzügyi és diplomáciai szempontból kedvezőbb időpontra.54 A halogató politika, ha nehezen is, de fenntartható volt55 - egészen 1648 júniusáig. Ekkor robbant be ugyanis a császári udvarba Nicusio Panaiotti tolmács újabb megdöbbentő híre, ezúttal Alexander Greiffenklau haláláról.56 Panaiottinak — mint láttuk — már tolmácsi működése kezdetén jócskán kijutott a megpróbáltatásokból, ám arra valószínűleg még ő sem számított, hogy rövidesen a rezidensi feladatok is a nyakába szakadnak. Első feladatként gondoskodnia kellett Greiffenklau temetéséről és intézkednie kellett a 15000 birodalmi tallért megközelítő adósságokról, illetve tartania kellett a frontot a Portán is, ahol „Őfelsége ellenségei” már elhintették, III. Ferdinánd nem akar újabb rezidenst küldeni Konstantinápolyba, hanem a béke felrúgására készül. Az át63 1647 májusában a gyilkosságot végrehajtó — legalábbis magára vállaló — egyik tolmács, Natale di Paulo, még mindig börtönben volt. Vö.: Johann Dietz beszámolója konstantinápolyi küldetéséről. Konstantinápoly, 1647. május 6. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 120. Kv. 1. fol. 5-51.; Panaiotti jelentése Don Juan de Menesses haláláról. Konstantinápoly, 1647. május 6. Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 1. fol. 49/3-1. 54 Az Udvari Kamara tájékoztatása III. Ferdinánd és az Udvari Haditanács számára. Bécs, 1647. június 18. ÖStA AVA FHKA RA Kt. 186. fol. 360-361. 55 L. pl. a III. Ferdinánd és Heinrich Schlick haditanácsi elnök neve alatt Ahmed nagyvezírnek kiküldött, új hivatalához gratuláló leveleket, melyben — egy év után — ismét megerősíti az internuncius és az új rezidens kiküldésére irányuló szándékot. Prága, 1648. február 10. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. fol. 26-31. 56 Panaiotti jelentésében részletesen beszámol Greiffenklau halálának körülményeiről. Vö.: Nicusio Panaiotti III. Ferdinándnak. Konstantinápoly, 1648. június 17. Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. fol. 122-127.; Német nyelvű kivonat Panaiotti jelentéséből. (É. n., h. n.) Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. fol. 118-121.; L. még a nagyvezír levelét Greiffenklau haláláról, Konstantinápoly, 1648. július 3. Uo. Türkei I. Kt. 120. Kv. 2. fol. 149.
