Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
834 TÓZSA-RIGÓ ATTILA szerint 1580-1620 között ötven jelentős augsburgi cég ment tönkre. Legutolsóként a legjelentősebb: 1614-ben a Welser-ház is csődöt jelentett.110 A Manlich-Weis-Paller-Herbst „cégcsoportként” szubjektíve kiválasztott cégek közül a 16. századi krízis nem kegyelmezett a Manlich-háznak. Herbst cégről Konrad Herbst halála után nem tudunk. A korábbi fejezetben vizsgált üzleti körből a legérdekesebb kérdés, hogy a Paller- és a Weis-ház hogyan vészelte át a század második felében jelentkező nehézségeket, illetve hogy a 17. században milyen területen és milyen súlypontokkal folytatták tevékenységüket. Ennek vizsgálata azonban már egy új tanulmány témája lesz. A tervezett munka során kerül majd sor a korszak általános válság-tendenciáinak a vizsgálatára. THE INTERLOCKING OF STATE AND BUSINESS IN THE EARLY MODERN ECONOMIC SYSTEM. New Information about the Credit Activities of the South-German Enterprising Companies by Tózsa-Rigó Attila (Summary) The true dimensions of the lack of ready money, which decisively influenced the working features of the early modem economic system, are still hardly known. Instead of a monetary economy, it would be more justified to speak in this context about an extensive credit economy which determined all levels of the contemporary economic network. This ubiquitous phenomenon decisively influenced the relations between the early capitalist societies as the dominant form of contemporary enterprise, and the early modem state. An outstanding role in this economic network was played by the contact maintained by the South German banks with the Habsburg court, a relationship based on the granting of credit and the exploitation of profits accruing therefrom. The present paper highlights outstanding credit operations which can be treated as typical cases of the network linking the Habsburg administration and the contemporary sphere of credit. The main focus is put on the Weis and Manlich Houses, and on the business circle dominated by the houses of Paller-Weis and Paller-Herbst, with some of the affairs of the Fugger and Welser companies being given additional emphasis. Finally, the credit operations of such important companies such as the Haug-Langenauer-Link Association, the Grimmel-Neidhart-Seiler Company, or the houses of Baumgartner, Rehlinger, and Österreicher are likewise touched upon. 110 Mark Hűbériéin: Firmenbankrotte, Sozialbeziehungen und Konfliktlösungsmechanismen in süddeutschen Städten. Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften. 19. (2008: 3. sz.). 10-35. 10., 15. Valójában a Welser konszern bukása egy kb. harminc éves hanyatlási folyamat végső állomása volt. A spanyol államcsőd után igyekezett új súlypontokat találni a cég (az ibériai térségből teljesen kivonultak), azonban a hetvenes-nyolcvanas évek csődhulláma után már nem lehetett feltartóztatni a hanyatlást. Az 1580-as években már fizetési nehézségei voltak annak a cégnek, amely a század elejének még globális szinten meghatározó gazdasági tényezője volt. A Fugger cég feljegyzései szerint 1588-ban már bizonytalannak tűnt Welser-ház jövője. Reinhard Hildebrandt: Der Niedergang der Augsburger Welser-Firma (1560-1614). In: Die Welser, i. m. 275.
