Századok – 2015

2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez

AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA ÖSSZEFONÓDÁSA A KORA ÚJKORI... 829 csehországi jövedelmekből különítsék el a hátralék összegét.98 A forrásból nem értesülünk arról, hogy sikerült-e a hitelt a szóban forgó módon törleszteni, mindazonáltal a császári adminisztráció 1575 nyarán keltezett leveleiből már arról értesülünk, hogy a Paller-Weis céggel szembeni elmaradások egyre ag­gasztóbb méreteket öltenek. A pénzügyi problémák hátterében pedig a Paller- Weis hitelek elsődleges törlesztési forrásaként megjelölt {„die Tilgung der auf den Kupferhandel verwiesenen ksl. Schulden”) besztercebányai rézkitermelés csökkentése állt.99 1574-ben Mathes Stainher Paller faktor jelezte, hogy 23.054 rFt tartozás továbbra is fennáll a céggel szemben, mivel a társaság nem jutott hozzá a megfelelő mennyiségben az ellentételezésként megjelölt rézhez. A tör­lesztés egy eddig még nem említett formája is felmerül a szövegben. A kamarai javaslat szerint 5.000 magyar forint értékben Pozsony, Sopron és Nagyszombat városok adóját is fel kell használni a törlesztésre, a fennmaradó részhez pedig a Körmöcbányái Kamara, illetve a pozsonyi főharmincad bevételeit kell bevon­ni.100 Az Alsó-ausztriai Kamara 1579-ben azt vetette fel, hogy a Paller-Weis cég­gel szembeni tartozás kiegyenlítésébe be kell vonni a pozsonyi és az óvári harmincadhivatalt, valamint a Körmöcbányái és a Selmecbányái Kamarát is. Az ügy kapcsán a hitelezési gyakorlatnak még egy fontos jelenségére fi­gyelhetünk fel: a Paller-Weis konzorcium az udvarnak folyósított kölcsönügyle­teket arra is fel tudta használni, hogy befolyásolja, azaz alacsonyan tartsa a réz kamarai felvásárlási árát is.101 A nagy összegű hitelekkel Paller és Weis tehát „első lépcsőben” egy jelentős bányászati koncessziót szerzett meg, azaz a Paller-Weis cég a hitelösszegek és a kamatok erejéig vihetett ki rezet vámmen­tesen. A rézkitermelésre és kivitelre 1568 és 1589 között felvett összegek meg­haladták a 800.000 rFt-ot, s éves szinten közel 40.000 rFt bevételt hoztak a ka­marának.102 A cég a későbbiekben már arra használta fel az ily módon megszer­zett gazdasági pozícióikat, hogy a felvásárlási árat kedvezően alakítsa. Ez utób­bi lépéssel tulajdonképpen a bányászati termékre jellemző általános árstruktú­rát is jelentősen befolyásolták. A Baumgartner-konszern ún. Idria-projektjénél találkozhatunk még hasonló üzleti stratégiával.103 Az augsburgi bankházak hi­teltevékenysége és a bányászati koncessziók közötti összefüggések általános je­lenségként értelmezhetők. Ebbe illeszkedik a Paller-Weis társaság magyaror­szági rézkitermelési koncessziója is. További analógiaként jelentkezik, hogy mindkét cég a jelentős hiteltevékenységén keresztül gyakorolt nyomást az ud­98 DHA 127. Nr. 85. 99 DHA Nr. 98. Az elmaradások nemcsak a kamatok növekedését eredményezték, hanem a tel­jes rézkitermelési kapacitás is veszélybe került, mivel a bányák működési költségeit is részben az augsburgi konszern által rendelkezésre bocsátott összegekből fedezték. A rézkitermelés csökkenése közvetve az egész magyarországi hadi helyzetre befolyással volt. Egy Ilsunghoz címzett levélben Miksa arról panaszkodik, hogy a bányászok elvándorolnak Erdélybe, összességében pedig a bevételek kiesése áttételesen a teljes magyarországi katonaság fenntartását veszélyezteti. DHA Nr. 100. 100 ÖStA AVA FHKA NÖ GdB w. Nr 127. évkör 1574-1575. f. 251r-v 101 DHA 172. Nr 139. 102 Kenyeres A magyarországi réz i. m. 218. 103 Tózsa-Rigó A.: A dunai térség i. m. 82-85.

Next

/
Thumbnails
Contents