Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
822 TÓZSA-RIGÓ ATTILA létre, majd Herbst halála után egy évtizeddel a dunai útvonalon jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolító Weis családdal társult. Ennek a kooperációnak lett az eredménye a Paller-Weis társaság (1569-1582). Paller sikeres üzleti tevékenysége nagyban hozzájárult társadalmi státusz-emelkedéséhez. Az ötvenes évektől a politikai elitben is stabil pozíciót vívott ki magának, 1555-től egészen 1582-es haláláig ő volt Augsburg polgármestere.61 Paller üzleti hitelei mellett nagy összegben nyújtott kölcsönöket a Habsburg adminisztrációnak is.62 A magyarországi hadi eseményekkel szoros összefüggésben, 1540-ből több olyan jelentős tranzakcióról értesülünk, amelyben Paller és (II.) Leonhard Weis szerepet vállalt hitelezőként. Egy 1540. augusztus 10-i terjedelmes bejegyzés szerint Leonhard Weis 20.000 rFt-ot fizetett ki készpénzben Hans Angerer udvari fizetőmesternek, 15.000 rFt értékben pedig a Weis cég gyapjúban folyósított hitelt a kamarának. A pénzt és az árut az uralkodó kérésére a magyarországi hadjárat céljaira {„zu gegenwurtigs unsers veldzugs in hungern”) bocsátották rendelkezésre. A forrás megjelöli a hitel törlesztésének módját is. Itt az ellentételezés eddig még nem tárgyalt módjával találkozunk. Gyakran előfordult, hogy a kölcsön erejéig a bankár-kereskedő vámmentesen szállíthatott áru(ka)t egy a szerződésben meghatározott kereskedelmi irányban. Jelen esetben azonban többről volt szó: a forgalmas engelhartszelli vámhelyet elzálogosították a Weis cégnek mindaddig, amíg vissza nem tudták ily módon fizetni a 35.000 forint tőketartozást és annak kamatait.63 Egy 1540. szeptember 24-i irat részletesen közli a hitelfelvétel célját, kiderül, hogy a császár 50.000 forinttal járult hozzá I. Ferdinánd költségeihez. Témánk szempontjából érdemes megemlíteni, hogy ezt az összeget a Welserek közreműködésével, váltókkal sikerült eljuttatni I. Ferdinándhoz. A készpénz nélküli forgalomnak ez az eljárása a 15. század második felétől központi szerepet töltött be a kontinentális hitelforgalomban.64 A forrás azt is közli, hogy a Szapolyai I. János halála {„kunig Johannsen von hungern etwo weida in Sibenburgen”) után előállt helyzet konszolidálása miatt szorult rá I. Ferdinánd a segítségre. A Welser közreműködéssel biztosított császári támogatás mellett Hans Baumgartner 7.000 rFt-tal, Wolfgang Paller és (II.) Leonhard Weis pedig közösen 14.000 forinttal járult hozzá a hadjárat költségeihez. A bejegyzés végén szerepel, hogy a beérkezett pénzeknek köszönhetően Leonhard Vels megindult seregével Magyarországra.65 66 61 Paller üzleti tevékenységéhez és társadalmi státuszához: Tózsa-Rigó A.: A „dunai útvonal” i. m. 220-229. 62 Augsburger Eliten des 16. Jahrhunderts. Prosopographie wirtschaftlicher und politischer Führungsgruppen 1500-1620. Szerk. Wolfgang Reinhard. Berlin 1996. 608-609. 63 A forrásban szerepel Sebastian Neidhart és Hans Pimmel (/Bimmel) is. Utóbbi a Fuggerekkel és a Baumgartnerekkel is folyamatos üzleti kapcsolatot tartott fenn. A szövegből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy milyen szerepük volt az ügyben. OStA AVA FHKA NO GdB w. Nr. 51. évkör 1540. f. 134r-135v. 64 A váltók gyakorlati alkalmazásában a 15. század utolsó évtizedeitől következett be jelentős változás. Korábban ugyanis csak az a személy juthatott készpénzhez egy váltó segítségével, akinek a nevére azt kiállították. A századfordulótól azonban egyre gyakrabban fordult elő, hogy a váltók átruházhatóvá váltak. Ezt az eljárást az 1530-as, 1540-es évektől birodalmi törvényekben is legalizálták. Denzer, M. A: Das System i. m. 65-66. 66 ÖStA AVA FHKA NÖ GdB w. Nr. 51. évkör 1540. f. 148v-149r. A magyarországi hadjárathoz és Vels szerepéhez: Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 66., 93-95.
