Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA ÖSSZEFONÓDÁSA A KORA ÚJKORI... 823 Egy szeptember 6-ai keltezésű irat szintén említést tesz egy 14.000 rFt-os összegről, hitelezőként azonban itt még egyedül a Weis céget jelölik meg, s az is kiderül, hogy a Leonhard Weis által kiállított váltó ellenében Bécsben Konrad Herbst fizetett ki az udvarnak 6.000 rFt-ot.66 Bár a két forrásrészletből az összefüggések nem tisztázhatók egyértelműen, joggal feltételezhető, hogy Herbst már akkor is Paller és Weis üzleti köréhez tartozott. Mindemellett az említett tranzakció újabb betekintést enged a vállalkozói társaságok, valamint az állam közötti tőkeáramlásba. Herbst önállóan is hitelezett az udvarnak. Egy 1542-es forrás több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt a tartozások görgetéséről, másrészt közvetve a már sokszor említett törlesztési módokról értesülünk a Herbst-hitelek kapcsán folytatott kamarai levelezésből. Johan Zott von Pernegg kamarai tanácsost 1542. július elején utasították, hogy tárgyaljon Herbsttel, mivel a kamarának július 1-ig törlesztenie kellett volna az augsburgival szemben fennálló 6.500 rFt-os tartozást készpénzben. A levél szerint Zottnak mindent el kellett követnie, hogy a hitelező kedvezőbb határidőt adjon, mivel Herbstnek a birtokában volt egy másik adóslevél 13.000 rFt értékben. Ez utóbbinak a határideje október 14. volt. A törlesztés esélyeiről még annyit írnak Zottnak, hogy üzentek Terfisbe, azaz a magyar marha- és rézexport egyik fontos tranzitállomására, hogy küldjenek annyi pénzt, amennyit csak tudnak, hogy ebből kifizethessenek Herbstnek 10.000 rFt-ot.« A forrásokból egy 1547-es kölcsönről is értesülünk 8.000 rFt értékben, amelyet Paller újdonsült társával, Konrad Herbsttel közösen bocsátott az udvar rendelkezésére. Az irat arról is tudósít, hogy ekkoriban a Herwartok is folyósítottak 5.700 rFt-ot.66 67 68 A hitelek felhasználását illetően a győri, tatai és komáromi katonaság zsoldját akarták kifizetni az összegből.69 Egy évvel később a Paller-Herbst cég posztóban nyújtott hitelt az udvarnak. A szállítmány az említett végvárak katonáinak egy hónapra kiadandó posztóját fedezte. A korábbiakban már láthattuk, hogy gyakran előfordult, hogy a hitelező részben vagy egészben anyagi javakban, leginkább posztóban folyósította a kölcsönt. Ez az eljárás a későbbiekben is jellemző maradt, az 1560-as, 1570-es évekből is számos forrás maradt fenn hasonló hitelügyletekről.70 A már többször érintett hitelezési gyakorlat (lásd korábban Weis-, illetve Manlich-Weis hitelezést) mögött még egy praktikus szempont sejthető. A kereskedő-vállalkozó által forgalmazni kívánt áru értékesítése ily módon bizonyos szempontból leegyszerűsödött, és tulajdonképpen az üzleti életből már ismert áruhitel formájában sikerült értékesíteni az árut. A klasszikus áruhitelhez képest csak annyi különbséggel, hogy a partner ezekben az esetekben az állam volt, és az áruhitel lehetséges megtérülési formái ennek megfelelően alakultak. 66 ÖStA AVA FHKA NÖ GdB w. Nr. 51. évkör 1540. f. 138r-v. 67 ÖStA AVA FHKA NÖ GdB w. Nr. 53. évkör 1542. f. 99r. 68 Kenyeres István: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái, 61-64. köt. (1547-1550). In: Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények. Főszerk.: Ujváry Gábor. Bp. 2005. 253-294. 257. 69 Uo. 259. 70 Kenyeres : A magyarországi réz i. m. 212.
