Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
814 TÓZSA-RIGÓ ATTILA A trienti püspök pénzügyeinél említett Welser konszern a 16. század egyik legmeghatározóbb augsburgi cége volt. A Welser-ház a Vöhlin-Welser társulásból nőtte ki magát.30 Ez utóbbi társaság a délnémet cégek között élen járt az ibériai pozíciók kiépítésében. Már 1503-ban kereskedelmi szerződést kötöttek a portugál uralkodóval, majd egy évvel később megalakult a lisszaboni faktorátusuk.31 Zaragozai és valenciai faktorátusukon keresztül 1510-től a spanyol fűszerkereskedelemben szereztek pozíciókat, továbbá a Maluku-expedíciók finanszírozásában már az első évtől, 1519-től részt vettek.32 Összességében mégis kijelenthető, hogy a Vöhlin-Welser cég ebben az időszakban még kisebb hangsúlyt fektetett az állami központokkal bonyolított hitelügyletekre. A nem sokkal később a cégvezetést saját kezében összpontosító Bartholomäus Welser volt az, aki korán felismerte ennek az üzletágnak a jelentőségét. Az üzleti szféra és a hatalmi központok közötti kapcsolatoknak a legszembetűnőbb és széles körben ismert momentumát a későbbi V Károlynak a császárválasztásra folyósított hitelek képezték. A Fuggereknek ez a közel 850.000 rFt-os befektetése közismert. Mellettük 143.000 forinttal a Welserek voltak a legjelentősebb hitelezők a „projektben”.33 Ezen kívül már jóval kevesebb információt tudunk a Welser-ház és a dinasztia közötti további pénzügyi kapcsolatokról. Károly uralkodásának első éveiben — csak az 1522 és 1532 közötti időszakból — legalább 23 hitelügylet jött létre a Welser-ház és a császár között. Nyilvánvalóan nem a véletlennek köszönhetően indult el a Welserek ún. Venezuela-projektje: 1528-ban írták alá az újonnan felfedezett területeken széleskörű koncessziókat biztosító szerződéseket.34 35 A Welser-ház folyamatos hiteltevékenységének köszönhetően létrejött az első interkontinentális koncessziós szerződés. A fent említett 23 kölcsönügyletből a Welserek 14 esetben a Fuggerekkel közösen hiteleztek V Károlynak. E hitelek összértéke több mint 2,5 millió guldent tett ki.36 Figyelemre méltó, hogy egy évtizeden belül a császárválasztáshoz biztosított összeg több mint két és félszeresét bocsátották a császár rendelkezésére. Korábban Anton Fugger hitelfelvételénél már láttunk rá példát, hogy több cég működött együtt egy-egy nagyobb összegű hitel folyósításánál. Az állami központok által igényelt hitelek esetében még gyakoribb volt az ilyen jellegű kooperáció. A kihelyezhető tőkeállomány korlátozottsága mellett a kockázati tényező csökkentése is nagyban szerepet játszott ezekben az ügyletekben. Számos példát találunk ilyen együttműködésre: így például 1527-ben a Fuggerek 30 A Vöhlin-Welser társulás átalakulásához és a Welser konszern korai történetéhez újabban 1. Tózsa-Rigó A.: Kapitalista i. m. 28. 31 Jörg Denzer: Die Konquista, der Augsburger Welser-Gesellschaft in Südamerika (1528- 1556). München 2005. 45-47. 32 A portugál és a spanyol fűszer-üzletekhez részletesen 1. Tózsa-Rigó A.: Kapitalista i. m. 48-49. 33 Mark Hűbériéin: Fugger und Welser: Kooperation und Konkurrenz 1496-1614. In: Die Welser. Neue Forschungen zur Geschichte und Kultur des oberdeutschen Handelshauses. Szerk. Mark Hűbériéin - Johannes Burkhardt. Berlin 2002. 228. 34 Denzer, J.: Die Konquista i. m. 50. Később ennek a mintájára indult a Fuggerek ün. Chile-projektje, amely azonban hosszú távon veszteséget hozott a cégnek. 35 Walter Großhaupt: Die Welser als Bankiers der spanischen Krone. Scripta Mercaturae 21. (1987) 158-188. idézett hely: 163.
