Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA ÖSSZEFONÓDÁSA A KORA ÚJKORI... 815 10.000 rFt-ot, ezzel egy időben a Manlich-ház 9.000 rFt-ot, végül a Baumgartner konszern 8.000 rFt-ot hitelezett I. Ferdinándnak. Az ilyen esetekben annak is szerepe volt, hogy a vállalkozói társaságok a hitelfolyósítás terén is konkuráltak egymással.36 A két legnagyobb augsburgi konszern 1539-1540-ben együttesen közel 900.000 dukát kölcsönt nyújtott a spanyol koronának.37 Bartholomäus Welser utolsó alkalommal 1551-ben egy 318.000 dukátos kölcsönt folyósított a császári kormányzatnak.38 A Welserek által ebben az időszakban a Habsburg adminisztráció számára biztosított hitelállomány meghaladta a Fuggerek által folyósított kölcsönök összértékét.39 A hitelszféra komplexitását érzékeltetve érdemes újfent kitérni azokra a kölcsönökre, amelyeket a kontinentális üzleti hálózat középponti funkciójú cégei nyújtottak egymásnak. Az előzőekben már említettem a Fuggereknek 1546-ban folyósított kölcsönt. A Welser-ház a Fuggerek mellett más kereskedő társaságoknak is hitelezett. Bartholomäus Welser 1543-1544-ben, majd az évtized végén több lépcsőben több ezer forint összegű hitelt folyósított az ugyancsak jelentős forgalmat bonyolító augsburgi Grimmel-Neidhart-Seiler bankháznak, amelynek egyik feje a Fuggereknek 1546-ban hitelező Sebastian Neidhart volt.40 A korszak két csúcs-cége mellett érdemes további, a hazai szakirodalomban kevésbé tárgyalt társaságokra is kitérni. A Fuggereknek hitelező üzleti kör korábban említett tagjai közül a Haug-Langenauer-Link társaság hitelügyleteiről viszonylag részletes információkkal rendelkezünk. Az Augsburgi Városi Levéltár anyagában fennmaradt a társaság üzleti könyve, amely két kötetben az 1532-1549, valamint az 1551-1562-es éveket foglalja magába. A források segítségével képet kapunk arról, hogy a hitelszféra milyen szerepet játszott a társaság üzleti struktúrájában. A főként Ulrich Link és Anton Haug nevével fémjelzett vállalkozás a délnémet társaságok tipikus útját járta be a konjunkturális időszakban. A harmincas években elsősorban még vászonkereskedelemmel foglalkoztak, s ekkor még csak nyolc faktorátusuk volt - többek között Nürnbergben, Ulmban, Antwerpenben és Velencében. Később beszálltak a schwazi és a joachimstahli bányászati üzletbe, s a század közepére a társaság által működtetett üzleti hálózat már 18 faktorátussal működött Angliától és a Baltikumtól a 36 Mathias Manlich 1530-ban elérte, hogy — a Fuggereket megelőzve — az ő cége nyújthasson kölcsönt a koronának. A hitelt 23.000 márka ezüstben teljesítette a társaság. Ellentételezéseként megint csak egy jellemző gyakorlatra látunk példát: a Manlich-ház áttételesen befolyásolhatta a térség rézpiacát, 1531-től ugyanis három éven át kedvező áron jutottak hozzá rézhez udvari kezelésben lévő bányákból. Seibold, G.: Die Manlich i. m. 65. A versenyhelyzet egyébként nem akadályozta az együttműködést. Mathias Manlichnak 1533-ban 2.000 forint kereskedelmi hitelt folyósítottak a Fuggerek. A dunai útvonal kereskedelmében folyamatosan kooperáltak. Egyik alkalommal a Manlich cég engedte át az óvári harmincadnál érvényesíthető vámmentességét a Fuggereknek. Végül 1538-ban utóbbiak segítették a Manlich céget egy nápolyi üzletben. Seibold, GDie Manlich i. m. 46. 37 Hűbériéin, M.\ Fugger und Welser i. m. 228-229. 38 Az 1520-1530-as években a császárnak nyújtott Welser-hitelek teljes összegét Häherlein 2,6 millió dukátra becsüli. Hűbériéin, M.: Fugger und Welser i. m. 229. 39 Denzer szerint a Fuggerek az ötvenes évek elejéig 1.181.470 rFt-ot folyósítottak V Károlynak, a Welserek pedig több mint 1.836.000 rFt-ot. Denzer, J.: Die Konquista i. m. 48. 40 Számos hitelezési üggyel kapcsolatos dokumentum ismert az 1552-1553-as évekből. StA. Ahg. KuH L 10. Fasc. 2.; ill. StA. Abg. KuH L 13.
