Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
808 TÓZSA-RIGÓ ATTILA együttes léte. Az erődhálózatból álló védelmi rendszer csak abban az esetben működhetett hatékonyan, amennyiben megfelelően felszerelt mezei seregek támogatták a védelmi vonalakat. A hadászati szempontból döntő tényezővé váló, tűzfegyverekkel felszerelt tömeghadseregek fenntartása drasztikus mértékben növelte az állami kiadásokat. Itt visszautalhatunk a fejezet elején tett általános megállapításokra, a közép-európai Habsburg államkonglomerátum speciális geostratégiai helyzeténél fogva hatványozottan érvényes volt a kérdés, hogy a Habsburgoknak sikerül-e hatékony pénzügyigazgatási rendszert kiépítenie. Mindehhez elengedhetetlen volt a teljes államszervezet átszervezése. I. Ferdinánd és utódai, főként II. Miksa uralkodásának korszakos jelentőségű teljesítménye volt a modern igazgatási és adminisztrációs rendszer felállítása. Ennek a modernizációs törekvésnek az elsődleges célja a bevételek minél nagyobb arányú növelése volt.13 Szélesebb értelemben véve megteremtették a külső fenyegetés elhárításához szükséges logisztikai bázist, annak a teljes állami szférát átölelő, nemcsak a szűkén értelmezett katonai háttért magába foglaló értelmében.14 A vizsgált korszak ebből a szempontból még erősen átmeneti jelleget öltött. A 16. század második negyedétől már megkezdődött a modern államrendszer alapjait jelentő szervek felállítása, a kor követelményeihez igazodó hivatali struktúra kialakítása, azonban a rendszerszintű intézkedések pénzügyi téren egyelőre még nem hozták meg a kívánt eredményt. Az átmeneti korszak pénzszerzési eszköztára rendkívül változatos képet mutatott, s még folyamatosan jelen voltak olyan eljárások, amelyek már jól ismertek voltak a korábbi korszakokból is. Többek között ilyennek tekinthetjük az uralkodói kézben lévő javak, jövedelmek, illetve birtokok elzálogosítását. Legjellemzőbben közép- vagy hosszú távú törlesztésre lekötött jövedelmekként említhetjük a bánya- és a vámjövedelmeket (utóbbira lásd később példaként az engelhartszelli vámhely elzálogosítását a Weis cégnek). Ezek mellett előfordult egész városok elzálogosítása is. így egy kevéssé ismert esetként említhető, hogy 1538-ban Ferdinánd 200.000 arany dukátért adta zálogba a tiroli Meran városát Velencének.15 13 A Habsburg pénzügyigazgatás kiépülésére átfogóan 1. Peter Rauscher. Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556-1576). (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. 41.) Wien-München 2004. 122-187. A Magyar Királyság területén történő pénzügyigazgatási modernizációra összefoglalóan és a királyság bevételeire és kiadásaira 1. Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 59-103. A katonai költségekre 1.: Pálffy Géza: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében. In: Végvár és ellátás. (Studia Agriensia. 22.) Szerk.: Petercsák Tivadar-Berecz Mátyás. Eger 2001. 183-219. A Habsburg pénzügyigazgatás átszervezésére, a különböző kifizetőhelyek, pénztárak létrehozására és a hadi költségek előteremtésére és kifizetésére 1. összefoglalóan: Kenyeres István: A Habsburg monarchia katonai kiadásai az Udvari Pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543-1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények 78. (2007) 2. sz. 85-138. és újabban: Uő: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság pénzügyei és hadi költségei a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig. In Történelmi Szemle, 2013. 4. sz. 541-568. 14 Streich, B.: Amechtmann i. m. 366., 369. 15 A forrásban a város Maránként szerepel (ma: Olaszország Merano/Meran). Archivio di Stato Trento (AST), Archivio del Principato Vescovile di Trento (APV), Sezione tedesca (sez. ted.), Nachregistrierten Urkunden und Acten des Hochstiftischen Deutschen Archivs von Trient Nr. 276. dok. 3. A Trentoban végzett kutatásaimat a „Campus Hungary Rövidtávú tanulmányút felsőoktatási
