Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
806 TÓZSA-RIGÓ ATTILA don a polgári gyökerű vállalkozó tevékenysége a társadalom minden szegmensét érintette. A kortársak számára a kereskedő-vállalkozók gazdagsága és befolyása a leglátványosabb módon a központi kormányzatnak nyújtott kölcsönökben nyilvánult meg.9 Az utóbbi években behatóan foglalkoztam a dunai térséghez ezer szállal kötődő délnémet kereskedelmi tőke működési mechanizmusával és keleti irányú kapcsolatrendszerével. Ebben a multilaterális gazdasági hálózatban kiemelt szerepet játszott a Habsburgokkal fenntartott kontaktus, amely összességében egy olyan többpólusú hálózatot hozott létre, amely a hitelfolyósításra, illetve az abból származó gazdasági előnyök kihasználására épült. A rendelkezésre álló forrásanyag eddig megvalósított feldolgozása, illetve a tanulmány terjedelmi korlátái azt teszik lehetővé, hogy kiemeljek olyan jelentős hitelügyleteket, amelyek jellemző esetekként interpretálhatók a korabeli Habsburg adminisztráció és a hitelszféra közötti kapcsolatrendszerben. Döntően a Weis- és a Manlich-ház, valamint a Paller-Weis és a Paller-Herbst cégek által meghatározott üzleti körre fogok koncentrálni, továbbá kiragadva tárgyalom még a Fugger és a Welser cég néhány ügyletét, végül még olyan jelentősebb cégek hiteltevékenységét is érinteni fogom, mint a Haug-Langenauer-Link társaság, a Grimmel-Neidhart-Seiler társaság, a Baumgartner-, a Rehlinger-, valamint az Osterreicher-ház. A gazdasági szereplőknek és az állami szektornak pénzügyi alapokon nyugvó kapcsolatrendszerén belül itt kiemelten az államnak nyújtott hiteleket fogom vizsgálni. Jelen tanulmány a hatalmi központot nem egyfajta absztrahált államfogalomként kezeli, hanem a közép-európai Habsburg államkonglomerátum és a korai kapitalista kereskedelmi-vállalkozói társaságoknak a kapcsolata áll az elemzés fókuszában.10 A hálózatban részt vevő állami és üzleti szereplők közül a tanulmány hangsúlyosabban a kapcsolat utóbbi elemét kívánja vizsgálni, döntően a jelentősebb augsburgi bankházak ilyen irányú tevékenységéhez fogok újabb információkkal szolgálni. A hitelezők és az általuk biztosított összegek mellett további vizsgálható szempontok: a felhasználási terület, azaz a hitelfelvétel célja, a hitelfolyósítás módja, valamint a megtérülési forma. A hitelfelvétel céljáról ritkábban nyerünk információkat, míg a törlesztés módjáról és/vagy a megtérülés változatos formáiról gyakrabban értesülünk a forrásokból. Jelen munka arra keresi a választ, hogy a rendelkezésre álló forrásanyagból mennyiben igazolható a fenti megállapítás, miszerint a korai kapitalista vállalkozói társaságok hiteleinek alapvető jelentősége volt abban, hogy a közép-európai Habsburg államkonglomerátum eleget tudott tenni a fennmaradásához nélkülözhetetlen pénzügyi feladatoknak. 9 Quellen und Regesten zu den Augsburger Handelshäusern Paler und Rehlinger 1539-1642. Wirtschaft und Politik im 16/17. Jahrhundert. Szerk. Reinhard Hildehrandt. In: Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit. 19. k. 1. r. Stuttgart, 1996. (a továbbiakban: DHA 19/1) 17. 10 Az államkonglomerátum vagy másként összetett állam koncepciójához Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. 77-84.
