Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
804 TÓZSA-RIGÓ ATTILA mesfémhiányt kell látnunk. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a pénzforgalom meggyorsítását és/vagy leegyszerűsödését célzó pénzügyi eljárások, valamint azok a politikai döntések, amelyek hatással voltak a készpénzállományra, szintén jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a korabeli gazdasági rendszerben nélkülözhetetlenné vált a hitelforgalom.5 Ez az általános jelenség alapvetően meghatározta a korszak jellemző cégformájaként értékelhető korai kapitalista társaságok és a kora újkori állam kapcsolatát.6 A globalizálódó gazdasági rendszerben ezek a vállalkozói társaságok, vagy közkeletűbb elnevezéssel bankházak rendelkeztek a legjelentősebb tőkeállománnyal. A vezető cégek és az állami központok közötti kapcsolat természetesen nem redukálható kizárólag a fent említett problémakörre, mindazonáltal a kora újkori modern államszervezet kiépülése idején az egyes államok pénzügyigazgatási rendszere nagyban rá volt utalva a magántőke közreműködésére, sőt túlzás nélkül kijelenthető, hogy az első időszak(ok)ban a modern államszervezet számára a kialakulási fázisban lévő pénzügyigazgatási rendszerek nehézségei miatt nélkülözhetetlen volt az üzleti szférából érkező hitelállomány. Utóbbi jelenséget a korai kapitalista vállalkozói társaságok oldaláról hosszú távú befektetésként definiálhatjuk. Ezeknek a befektetéseknek a megtérülési formái igen változatos képet mutattak. A hitelszféra legfelső szintjén csak a jelentősebb bankházak voltak abban a helyzetben, hogy nagy tőkeigényű befektetéseket, vagy árufelvásárlást tudjanak finanszírozni, illetve hogy más cégeknek hasonló méretű invesztíciókhoz pénzhitelt nyújtsanak. Ily módon a nyersanyag-, az áru-, a pénz- és a hitelforgalom bonyolult körforgása alakult ki.7 Mindebből az következett, hogy a forgalomban lévő pénz igen jelentős része csak a különböző gazdasági szereplők (például vállalkozói társaságok), vagy pénzügyigazgatási központok (például állami költségvetés) könyvelésében volt „mozgásban”. Más megközelítésből a ko5 Immanuel Wallerstein: Das moderne Weltsystem. Kapitalistische Landwirtschaft und die Entstehung der europäischen Weltwirtschaft im 16. Jahrhundert. Wien 1986. 106-108. A gazdaság minden szintjén jellemző volt, hogy az árucsere jelentős része természeti vagy pénzkölcsönökre volt utalva. Az itáliai, főként firenzei kereskedőtársaságok már a 14-15. században is jelentős hitelezői tevékenységet folytattak térségünkben, ezek egy része természetszerűleg áruhitel formájában mutatkozott meg. Arany Krisztina: Siker és kudarc. Két firenzei kereskedőcsalád, a Melanesi-k és Corsini-k Budán Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt. Századok 141. (2007) 943-966. Uő: Firenzei-magyar kereskedelmi kapcsolatok a 15. században. In: Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk.: Kubinyi András - Laszlovszky József - Szabó Péter. Bp. 2008. 277-297. Molnár Antal Raguza kapcsán mutat rá, hogy az adriai térségben a kereskedelmi központok már a 13. század végétől kezdve döntően hitelkereskedelem formájában bonyolították az árucserét. Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán. (Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2.) Bp. 2009. 21. 6 A korai kapitalista jelző megalapozottságát a korszak kereskedő-vállalkozóira vonatkoztatva a prekapitalista, kapitalista, vagy kereskedő-kapitalista jelzőkkel szemben egy korábbi tanulmányomban részletesen tisztáztam. Tózsa-Rigó Attila: Kapitalista vállalkozói társaságok a késő középkorban és a kora újkor első felében. Különös tekintettel a délnémet kereskedelmi tőke működési mechanizmusára. Történelmi Szemle 55. (2013) 1. sz. 23-54. 23. 7 Wolfgang von Stromer: Der Verlag als strategische System einer an gutem Geld armen Wirtschaft, am Beispiel Oberdeutschlands in Mittelalter und früher Neuzeit. VSWG 78. (1991) 153-171. 160-161.
