Századok – 2015
2015 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Lukács B. György: Forró Lajos - Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében
780 TÖRTÉNETI IRODALOM kézművesek és zsellérek egzisztenciális bizonytalanságát fejezte ki. A következő tanulmány a 19. század közepi Szekszárd arculatát vázolja fel, amelyet a szőlészet-borászat és a vármegyeszékhelyi mivolt határoztak meg. Ehhez hasonló, csak nagyobb lélegzetű és ezért elmélyültebb elemzés foglalkozik Tolna mezővárossal a 19. század első felében, feltérképezve ennek teljes gazdasági életét az intenzívebb szántóföldi kultúrák elterjedésétől a céhes keretekből kilépő kézműiparon és halászaton át a hajóvontatás és fuvarozás jelentette lehetőségekig. A címével ellentétben hihetetlenül izgalmas kérdést felvető Zsellérek és töredéktelkes jobbágyok a munkaerő- és árupiacon a 19. század első felében című fejezetben a szerző a század végének nagy problémáit már a jobbágyfelszabadítás előtti időkre vezeti vissza azzal, hogy rámutat: az önellátó paraszti gazdaság köréből már a század első felében többmilliós tömeg lépett ki. A 19. század első és második felének folyamatait összekapcsolva Glósz József a megszokottól egészen eltérő képet sugall a magyar gazdaság és társadalom fejlődéséről. Ebben a kötetet záró rövid tanulmányban nyilvánul meg talán a legjobban a szerző gondolkodása, amely a makroszintű áttekintés képességét, az összefüggések felismerését egyesíti az analitikus elmélyültséggel. Mint említettem, a kötet címe Huizinga klasszikusára rímel. Tudjuk azonban, hogy annak a könyvnek az eredeti holland címe A középkor ősze volt, csak a magyar fordításban nemesedett ez alkonnyá, Huizinga témája pedig a késő középkor érett formáinak impresszionisztikus megragadása és ábrázolása volt. Glósz József most bemutatott könyvében azonban tényleg a rendiség hanyatlásáról, a Tolna vármegyei jómódú birtokos nemességnek mint társadalmi csoportnak és a teljes rendi társadalomnak a bukásáról van szó. A Gaál Zsuzsanna munkájával igényes szöveggondozással kiadott kötet ízlésés borítója a régi elsárgult fényképeket és az őszi avar színét egyszerre idézi meg, de a tanulmányok hangnemét a precíz elemzés határozza meg, nem pedig a nosztalgia. Szíjártó M. István Forró Lajos - Molnár Tibor TRAGIKUS EMBERI SORSOK 1944-BŐL A PARTIZÁNIRATOK TÜKRÉBEN Magyarkanizsa község Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára-Zentai Történelmi Levéltár, Szeged-Zenta, 2013. oldalszám? Forró Lajos szegedi történész és Molnár Tibor zentai levéltáros Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében című könyvének megjelenésével nemrégiben értékes kötettel gazdagodott a Vajdaság második világháborús történetét feltáró magyar szakirodalom. A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára és a Zentai Történelmi Levéltár közös kiadványaként napvilágot látott könyv egy jól körülhatárolható terület, a bácskai Tisza-mente északi térsége, a mai Magyarkanizsa község zömmel magyarok lakta településein történt 1944-es véres eseményeket mutatja be. A kötet kapcsolódik a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság működéséhez, ennek megfelelően annak elnöke, Glatz Ferenc soraival kezdődik. Az akadémikus előszavában a zaklatott múltú terület első világháborút követő történetét találóan egy drámához hasonlítja, melynek három felvonása a három hatalomváltáshoz kapcsolódik. A szerzőpáros a magyar szempontból leginkább tragikus harmadik hatalomváltás korszakának magyar polgári áldozataival foglalkozik, a kötet középpontjában 16 áldozat személyes tragédiájának története áll. Molnár Tibor rövid bevezetőjéből kiderül, a szerzők tudatosan törekedtek arra, hogy a kiválasztott személyek sorsának bemutatásán keresztül az olvasó képet kaphasson a kommunista hatalom magyar kisebbséghez való viszonyáról. A meggyilkoltak személyes sorsát tárgyaló mikrotörténeti munkánál azonban jóval többről van szó, hiszen a szerzőpáros gondos aprólékossággal mutatja be a vizsgált levéltári anyagot, a felhasznált forrásokat és vázolja a történelmi kereteket, a hatalomváltást követően kialakuló közigazgatási és jogi rendszert. A kötet öt főbb szerkezeti egységre tagolódik. Az első fejezetben Molnár Tibor a Zentai Történelmi Levéltár vonatkozó anyaga alapján mutatja be a tárgyalt terület német, illetve magyar közigazgatásának megszűnését követően előálló helyzetet. Megismerhetjük
