Századok – 2015
2015 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Szijártó M. István: Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok
TÖRTÉNETI IRODALOM 777 konzullal folytatott tárgyalásait. Végül a következő fejezet Erdély felszabadításának leírásával zárja le Bem tavaszi hadjáratát. A következő négy fejezet az 1849. áprilisi rövid békeidőszakot mutatja be. Külön fejezet foglalkozik a Moldvát megszálló orosz sereggel történő sikertelen kapcsolat felvételi próbálkozásokról. Két fejezet a magyar-román együttélés nehézségeit világítja meg különböző nézőpontokból, így például az etnikai tisztogatások utáni igazságszolgáltatás mérséklet és megtorlás közötti ingadozását vagy a román többségű területeken folytatott újoncozás bonyodalmait (a román honvédek egy részét inkább Erdélyen kívül kívánta felhasználni a magyar kormány). Végül egy fejezet a Bem személye körüli magyar és lengyel legendákról beszél, amelyek közül az előbbiek kialakulásában nem kis szerepe volt Bem segédtisztjének, Petőfi Sándornak is. A XXVIII. fejezet Bem és Perczel bánsági hadjáratát mutatja be, nem hagyva említés nélkül a Bem és Vécsey közötti, alaposan elmérgesedett hatásköri vitát sem. Ezután, Bem Mehádiafürdőn töltött napjai és a Hatvani Imre támadása miatt sajnálatosan meghiúsult magyar-román tárgyalások leírása után, a XXX. fejezet rátér az orosz beavatkozásra. A XXXI-től kezdve öt fejezet mutatja be az erdélyi nyári hadjáratot. Ez a szerző szerint „majdhogynem valóban mesedráma, amelyben a hős egymás után csapkodja le a tűzokádó sárkány fejét, de a helyükön egyre több és egyre veszedelmesebb nő ki”. (Kovács 2014 6.) Ez az értékelés szerintünk túlzottan elfogult Bem hiányosságai iránt. Noha Kovács jól jellemzi az erdélyi magyar sereg tapasztalatlanságát, a képzett tisztek hiányát és a fegyverrel-lőszerrel való ellátatlanságot, nem rója fel Bemnek azt, hogy az erdélyi sereget hat hadosztályra bontva, tehát szétdarabolva szinte maga kínálta fel az orosz „sárkánynak” azt, hogy részenként semmisítse meg a magyar védelmet. E fejezetek tehát a besztercei ütközetek, a moldvai hadjárat, a segesvári vereség (amely a könyv egyik legrészletesebben bemutatott ütközete), majd az erdélyi magyar sereg Nagycsűrnél bekövetkezett végső szétverésének bemutatásával zárják le Bem erdélyi fővezéri működését. A XXXVI. fejezet a temesvári csatát mutatja be, amelynek kapcsán természetesen a fő kérdés az: miért vállalta Bem a csatát ilyen kedvezőtlen körülmények között? A szerző ezt főleg a fővezérség kérdésére vezeti vissza: Bemnek egy győztes csata kellett volna ahhoz, hogy Görgeivel szemben átvehesse a rábízott teljes magyar honvédsereg irányítását. Temesvárnál azonban a szabadságharc elveszett. A következő fejezet az ország elhagyását mutatja be, kitérve a tábornokot segítő Maderspach Károly és felesége szomorú sorsára. A könyv utolsó, XXXVIII. fejezete Bem török földön, Murád páséiként eltöltött utolsó két esztendejét és halálát ismerteti. A fejezetet és a könyvet Cyprian Kamii Norwid lengyel költő Bem haláláról írott Gyászrapszódiája zárja. Végezetül téljünk rá a harmadik szempontra: arra, hogyan lesz Bem tábornok „az örök remények hőse”. A szerző kiemelt feladatának tartotta annak megfejtését: „mi a titka annak, hogy Bem nem ismerte a reménytelenség fogalmát, a reménytelen helyzetet, amely egyént és közösséget lefegyverez, megadásra bír, elszívja életerejét, szétzülleszt”. (Kovács 2014 5.) A titok nyitjára voltaképpen nem derül fény, csupán annyi választ kapunk, hogy Bem igazi forradalmár volt, aki készen állt egy eszme (a szabadság, különösen Lengyelország szabadsága) érdekében feláldozni az életét, és ettől semmilyen akadály nem téríthette el. Ugyanakkor maga a tény valóban szembeötlő a fejezetek olvasása közben: legyen szó már-már vesztett csatáról (Osztrolenka, Piski) vagy a harcot lehetetlenné tevő békeévekről (Galícia, a francia, majd élete végén a török emigráció) - Bem tényleg nem ismerte a csüggedést. És ebben a könyv méltó emléket állít neki, a 19. századi lengyel és magyar történelem egyik főszereplőjének. Valló Gábor Glósz József A RENDISÉG ALKONYA. VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd, 2014. oldalszám? A kötet jó érzékkel és megfontolt ítélet alapján egyesíti A rendiség alkonya cím alatt Glósz Józsefnek a 18. és a 19. századdal foglalkozó válogatott tanulmányait. Egyre többen vélik ugyanis úgy, hogy a 18. század történetét a 19. századétól elválasztó kora újkor - modernitás határvonal
