Századok – 2015
2015 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák Ágnes: Die Protokolle des Österreichischen Ministerrates 1848-1867
egri közélet a huszadik század elején címet viseli, akár a kötet utolsó, Parlamentarizmus Heves vármegyében című tanulmánycsoportjában is helyet kaphatott volna. Az egri egyházmegye keresztényszocialista vezéralakjának, Halászy Caesarnak és Heves vármegye egykori főispánjának, Szederkényi Nándornak a választási röpiratai nem csak országos politika-, hanem helytörténeti szempontból is érdekes adalékul szolgálnak. Mindez igaz az 1913-as választójogi vita és nemzetiségi kérdés egri sajtótörténetére is, melynek bemutatására Pap József ugyanebben a tanulmányban tért ki. A kötet záró fejezete két tanulmányból áll, előbbi az Országgyűlési választások, országgyűlési képviselők Heves megyében a dualizmus korában, utóbbi pedig Az 1901-es választási küzdelem Heves megyében címet viseli. A szerző a fentiekhez hasonló alapossággal és módszertannal vizsgálta a hevesi regionális választástörténet különböző aspektusait, legyen szó a választókerületi beosztásról, a választóközönség társadalmi összetételéről, a korszak országgyűlési választásainak helyi lefolyásáról, illetve az országos politikát is befolyásoló eredményeiről. Pap különös hangsúllyal vizsgálta a megválasztott Heves megyei országgyűlési képviselők politikai karakterét, társadalmi hátterét és gazdasági tevékenységét. A korszak helyi képviselőválasztásai közül az 1901- es adott okot önálló tanulmány elkészítésére is: ezt a választást Pap József az ellenzéki Egri Híradó című lap szemszögén keresztül láttatja, melyet a kampány egy sajátos, a helyi közvélemény politikai manipulálását vézgő termékeként jellemez. A Tanulmányok a dualizmus kori parlamentarizmus történetéből című kötet ha jellegénél fogva átfogó képet nem is nyújthat, mélyreható és sokszínű kalauza lehet a téma iránt érdeklődőknek, akik a könyvet olvasva egy alaposan átgondolt, újszerű és nem utolsó sorban termékeny történészi módszertannal is megismerkedhetnek. Ahogy annak lennie kell, a kötet bőséges forrás- és szakirodalom-jegyzékkel, tudományos igényességgel készített térképmellékletekkel is el van látva. Zárásként engedtessék meg még egy kritikai észrevétel. Ahogy Pap József is utal rá a kötet bevezetőjében, tanulmányai aligha nevezhetők olvasmányosnak: a statisztikai adatok ilyen mérvű áradatával még a legmotiváltabb olvasónak is kihívás megbirkózni. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a professzionális történetírásnak soha sem az olvasmányosság volt a legfőbb ismertetőjegye. Sokkal inkább a pontosság, a kritikus szemlélet és az objektivitásra törekvés, amelyek Pap József tanulmánykötetét egyaránt jellemzik. TÖRTÉNETI IRODALOM 769 Székely Tamás DIE PROTOKOLLE DES ÖSTERREICHISCHEN MINISTERRATES 1848-1867 III. Abteilung: Das Ministerium Buol-Schauenstein. Bd. 6. 3. März 1857 - 29. April 1858. Bearbeitet und eingeleitet von Stefan Maifér Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 2014. LXy 426. Az osztrák minisztertanács 1849-1867 közötti jegyzőkönyveit megjelentető nagy vállalkozás negyven év után lassan végéhez ér. A most megjelent kötet, mely a neoabszolutizmus konszolidációjának egy évét, az 1857 tavasza és 1858 tavasza közötti időszakot fogja át, a sorozat utolsó előtti kötete. Alapvetően fontos forráscsoportról van szó, a Habsburg Birodalom bármely területének története iránt érdeklődő történészek és laikusok számára, hiszen betekintést nyújt a birodalom politikai elitjének programjaiba, a döntéshozókat foglalkoztató problémákba és a kormányférfiakat megosztó értékkülönbségekbe. A sorozat fennállása során összesen hét szerkesztő rendezte sajtó alá az egyes köteteket, mégis sikerült egységes kiadási elveket érvényesíteni és egyenletes, megbízható színvonalat biztosítani. Az elmúlt években ez mindenekelőtt a sorozat ügyeiért felelős Stefan Malfčr érdeme, aki a jelen kötet szerkesztője is egyben. A sorozat erényei közé tartozik a körültekintő filológiai munkát követő pontos szövegközlés, amit tömör, de informatív magyarázó jegyzetek egészítenek ki, melyek utalnak az előzményekre, közlik a tárgyalások végeredményét, megadják a kapcsolódó levéltári források lelőhelyét, ezzel további kutatások előtt megnyitva az utat. Külön kiemelendő a tanácskozások során érintett egyes fontosabb dokumentumok közlése. Hasznos funkciót töltenek be a segédletek is: a megbízható név- és tárgymutató, a régies szavak jegyzéke, a miniszteri kon-
