Századok – 2015

2015 / 3. szám - MŰHELY - Gyarmati Enikő: 1917 - a júliusi válság régi-új historiográfiai olvasatai az első világháború centenáriumán

1914 - A JÚLIUSI VÁLSÁG RÉGI-ÚJ HISTORIOGRÁFIAI OLVASATAI

713

állt szándékában az egész világra kiterjedő nagy háború kirobbantása. A német történész forrásközlő feldolgozásában a kortársak háborúról fennmaradt elképzeléseinek, valamint a korabeli közgondolkodást, közhangulatot befolyásoló tényezőinek rövid bemutatása sok szempontból hézagpótló fejezetet jelent.7 Krumeich többek között örömét fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy az első világháború történetírásában megtörtént az elmozdulás a transznacionális történetírás felé. Minden nemzetet azonos szempontok alapján értékelnek, és azonos figyelemben részesítenek a kutatók.8 Ebben a kötetben ötven forrásdokumentum leközlésére került sor, ezek mind teljes terjedelemben állnak az önálló vélemény kialakításában érdekelt olvasó rendelkezésére.

Sean McMeekin feldolgozása arra kínál jó példát, hogyan lehet a történelmet közel hozni a ma olvasója számára. McMeekin könyvének fő narratívája kellőképpen érzékelteti, hogy a felelős döntéseket meghozó, korabeli politikus és katona is egy hús-vér ember a maga erényeivel vagy gyengéivel, fizikai és szellemi adottságaival, határozottságával vagy bizonytalanságaival együtt, mindezek pedig ugyanúgy befolyást gyakorolnak döntéseire, mint politikai meggyőződései.9

Christopher Clark a júliusi válság monografikus feldolgozásán keresztül a nemzetközi politikai rendszer komplexitását kívánta bemutatni. A szarajevói merényletet egy transzformáló erővel bíró eseményként láttatta ebben a háborúhoz vezető folyamatban. Clark monográfiája egyúttal életben tart egy örökzöld történelem értelmezési vitát. Clark a „tény normatív erejének” perspektívaszűkítő hatását a történeti értelmezések korlátjaként fogja fel. Ez a történeti megközelítés véleménye szerint különösen erősen hat a katasztrófát okozó nagy események értékelésekor, azaz ami megtörtént, szükségszerűen kellett, hogy bekövetkezzen.10 Clark történelem értelmezésében ezzel szemben a multiperspektivitás és a multiopcionális tárgyalási mód a meghatározó. Magyarázataiban alternatívákat állít fel, ezt követően pedig inkább hajlik a történeti válaszok közötti valószínűsítésre, mint a lezárt végkövetkeztetésre. Az idén magyar nyelven is megjelenő kötet egyik valószínűsített olvasata szerint a háborúhoz vezető fő ok abban az európai politikai kultúrában érhető tetten, amelynek főszereplői valahol mindannyian „alvajárók” voltak. „Bár éberek, mégis vakok, rémálmoktól gyötörten képtelenek annak a pusztításnak a reális lehetőségét felmérni, aminek a világ hamarosan az áldozatává vált.”11

Ez az írás néhány válogatott szempont alapján, a teljesség igénye nélkül a négy történésznek ezeket a júliusi válságot feldolgozó legújabb monográfiáit kívánja ismertetni. A korábbi historiográfiai nézetek áttekintésében Samuel R. Williamson és Ernest R. May amerikai történészeknek 2007-ben, még a kilencvenedik évforduló alkalmából napvilágot látott tanulmánya nyújtott segítséget.12 Az ő munkájuk főleg az angolszász szakirodalom áttekintésére épült. Az

7 Krumeich, Gr. Juli 1914 i. m. 50-59.

8 Uo. 11.

9 McMeekin, Sr Juli 1914 i. m. 532-537.

10 Clark, Chr Die Schlafwandler i. m. 467-468.

11 Uo. 718.

12 Williamson, Samuel R. - May, Ernest R. : An Identity of Opinion. Historians and July 1914. The Journal of Modem History 79. (2007) 335-387. A The Journal of Modem History a kezdetektől