Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
66 PAL LAJOS ki Intézet, amely [ma úgy mondanánk, hogy kormányzati segítséggel létrejött közhasznú] alapítványi háttérrel rendelkezett, és első elnöke Hóman Bálint volt.129 (A Teleki Intézeten belül három intézet működött, ezek egyikeként a Magyar Történettudományi Intézet, amelynek első igazgatója Deér József volt.130) Mályusz, aki tulajdonképpen nem minden alap nélkül (szakmai tekintélye, kutatási tevékenysége, nemkülönben kutatócsoportja miatt is) jogosan számított arra, hogy az intézet vezetését reá bízzák, ez mégsem így történt, ezért mélységesen csalódott volt. Keserűen kellett tapasztalnia, hogy az Intézet működésének megkezdése után, az új igazgató kinevezésével egy időben, a népiségtörténeti „kutatócsoport” tagjait nagy tempóban veszi át a Deér-féle intézet egészen addig, míg végül Szabó Istvánnal, Ila Bálinttal, akiket nem vett át a Deér vezette intézet, illetve Fügedi Erikkel, aki nem is akart oda átmenni, Mályusz magára maradt, kutatócsoportja gyakorlatilag megszűnt.131 Deér Jó-129 Mályusz visszaemlékezéseiben azt írja, hogy Teleki Pál halála után, 1941 augusztusában Hóman magához kérette Mályuszt. A megbeszélésen jelen volt Ligeti Lajos, a Magyarságtudományi Intézet igazgatója is. Hóman ekkor közölte velük azt, hogy Teleki Pál néven intézetet kíván létrehozni. Az intézet — reményei szerint — megkönnyíti majd a kutatásokat, segíteni fogja azokat - jelentette ki a kultuszminiszter. Mályusz annyira meghatódott ettől a gesztustól, hogy túláradó hálával, dadogva köszönte meg a miniszter „bátorítását”, de egy kellemetlen epizódról is megemlékezett, amikor azt írta, hogy foltekintve azt látta: Hóman és Ligeti cinkosan összemosolyogtak. A miniszter még egy ködös ígéretet is tett, hogy a Teleki Intézet igazgató tanácsának mind Mályusz, mind Ligeti tagjai lesznek (Mályusz visszaemlékezéseiben azt érzékelteti, hogy a miniszteri audiencia figyelemelterelő lépés volt az egyetemi kutatócsoport felszámolásáról, amely napokon, heteken belül megtörtént). A megbeszélés után nem sokkal egy társulati ülésen Hóman már hivatalosan is bejelentette a Teleki Pál Intézet megalapítását az ő elnöklete alatt. - Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténeti fejezet) 130 1926-ban Teleki Pál, Bethlen István miniszterelnök megbízásából, a Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt létrehozta-működtette az utódállamokkal kapcsolatos adatgyűjtéssel foglalkozó Államtudományi Intézetet. Teleki halála után a Hóman Bálint vezette Vallás- és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került intézet 1941. dec. 10-én Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet néven szerveződött újjá. Később a Néptudományi Intézettel kibővült Teleki Pál Tudományos Intézet rövid ideig Kelet-európai Tudományos Intézet néven működött, majd megszűnt, és helyette a vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá tartozó Állam- és Jogtudományi Intézet, Történettudományi Intézet, Nyelvtudományi Intézet és — az Egyetemi Földrajzi Intézettel, valamint a Történettudományi Intézettel szoros kapcsolatban együttműködő — Földrajzi Könyv- és Térképtár létesült. - http://www.mtaiki.hu/inttort.html a letöltés időpontja: 2009. 10. 13. 131 „Deér-Rniezsa füttyszavára ész nélkül sietett mindenki, nehogy lemaradjon a koncról. A látottak és sejtettek meggyőztek, hogy annak idején tévedtem, amikor pénzügyi akadályokkal magyaráztam a tudományos vállalkozások sikerének elmaradását. Rájöttem, hogy a siker biztosítéka a lelkesedés és a készség, lemondani [ezeklről. Tapasztalatom megnyugtatóan hatott reám, ugyanakkor — nem tagadom — fájt, hogy egykori munkatársaim lengő zászlókkal vonultak át az ellenség táborába. Rajtuk kívül voltak olyanok, akik nem kaptak meghívást. így Szabó István és Ila Bálint sem. Felteszem, azért, mert Deér úgy képzelte, hogy Szabó engem nem hagyna cserben. Ebben tévedett, mint az elkövetkező években sejtésem igazolta is. Egyelőre Szabó tartós rosszkedve árulta el csalódását, amit minden igyekezetemmel sem sikerült eloszlatnom. Hiába bíztattam, hogy R. Kiss István távoztával ő a legesélyesebb jelölt a debreceni magyar történeti tanszékre s most már csak hónapok telhetnek el tanári kinevezéséig, sehogyan sem tudott megvigasztalódni. Bár talán nem is Deér döntése hagyta meg hívemül, hanem Kniezsa találta annyira ellenszenvesnek, hogy nem kívánt vele együttműködni. Ez esetben — vagyis hogy sem Deér, sem Hóman nem méltatták figyelemre — felháborodása jogos volt. Tanítványaim közt egy akadt, aki azzal utasította vissza a Történettudományi Intézet meghívását, hogy nem akar cserbenhagyni, név szerint Fügedi Erik. Legalábbis így mondta nekem Domanovszky, Fügedi nagybácsija.” - Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténet c. fejezet)
