Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 65 műnk (1934),123 Mendöl Tibor: A francia emberföldrajz keletkezése és a történeti tudományok, valamint ugyancsak tőle: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban (1935)124. De egy-egy munkáról szólt ismertetés is boldoggá tett, ha a kritikus a könyv tárgyát problémának fogta fel, megemlékezését pedig alkalomnak, hogy akár új nézőpontból vizsgálja a kérdést, akár új forrásanyagra hívja fel a figyelmet. Két fiatal szerzőt emelek ki, Mendöl Tibort és Kardos Tibort, akiken látszott, hogy a szakterületük vezető tudósai lesznek majd egyszer s most ismertetést írni alkalom számukra az őket később is behatóan foglalkoztató gondolatkörről nézeteiket jelezni.”125 Kudarcaként értékelte viszont azt, hogy sikertelen maradt a próbálkozása, a leglényegesebb kérdésben, az elcsatolt területekkel való foglalkozás megszervezésében, az eredményt kevesellte. „Komolyan vettem, hogy a csonka-ország kötelessége állandóan az elszakított területekre gondolva, a magyarság történeti tudatát egységesnek megőrizni. A Századok kritikai rovatában, ennek oly formában kellett volna megnyilvánulnia, hogy gondosan megfigyeljük, hogyan látja, milyen beállításban tárgyalja az új államok történetírása az elcsatolt területek múltját. Szlovák, rutén, román, szerb, horvát nyelvet értő történészeket szerettem volna foglalkoztatni, tőlük folyamatosan felvilágosítást kérni. Ilyeneket nem találtam, sőt, ami a leglesújtóbb volt, ily irányú érdeklődést sem tapasztaltam. Egyedül Deér József úr írt egy kitűnő cikket, »A Felvidék történetének újabb irodalma címmel«.126 O pontosan eltalálta a hangot és formát, amelyen az átlagos magyar értelmiségiekkel meg lehetett értetni a történeti tudat változásainak jelentőségét. De ő csak középkori történetünket tárgyalta.”127 A Mályusz-Hóman affér Mályusz a szerkesztőségből való kiválása után (1935-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. rendes tanára), egyetemi oktató munkája mellett vezette a népiségtörténeti kutatócsoportot is, amely 1941-ig az egyetem kebelén belül működött.128 Ezt a kutatócsoportot is érintette, egyben az egész történész közélet átrendeződéséhez vezetett, hogy 1941 őszén megalakult Tele-123 Századok, 1934. 4-6. sz. 201-210. 124 Az ismertetés egy évvel korábban, és módosított címmel jelent meg: „Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések”, Századok, 1934. 1-3. sz. 66-72. 125 Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténet c. fejezet) - Úgy gondoljuk, hogy a hosszabb idézet azt is érzékelteti, hogy Mályusz a szakmai minőséget tekintette a legfontosabb értékelési szempontnak. 126 Megjelent: Századok, 1932. év. 1-3. sz. 13-34. A cikk címe „hosszabb” volt (A Felvidék történetének újabb irodalma I.); a szerkesztőség a témát folytatni akarta, de arra már nem került sor. Mályusz magyarázata szerint: „[Deér] cikke folytatásául az újkori rész megírását Steier Lajos vállalta. Vele bécsi utaimon ismételten tárgyaltam, de ígéretei, fogadkozásai ellenére nem sikerült kéziratot kapnom tőle. Pedig mint publicista könnyen fogalmazott, a szlovák nemzetiségi kérdésről, annak egyes részleteiről szóló irodalmat jól ismerte s nem eshetett volna nehezére az összefoglaló áttekintést megírnia.” Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténet c. fejezet) 127 Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténet c. fejezet) 128 „Az intézet különben egyablakos szoba, nyolc hallgatóra méretezett egyetlen asztallal, két könyvszekrénnyel.” Mályusz: A magyar ... i. m. 66.
