Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz
RÓNAY JÁCINT LEVELEI SZEMERE BERTALANHOZ 631 Számtalan irományt kellett volna lefordítania angolra vagy németre, mely munkákat Rónay igyekezet kikerülni. „Szemere Bertalan erélyes, hatalmas eszű ember, s íziglen magyar; oly tulajdonok, melyek előtt rendesen meg szoktunk hajolni, s mégis oly kevés Szemerének a barátja.35 Lehet, hogy ebben van része gyanakodó, titkolódzó természetének, és néha nagyon is szembeötlő takarékosságának; de fő oka, merném állítani, azon elkeseredett harc, melyet Kossuth irányában vívott” - foglalta össze Rónay. „Szemerének tulajdonképpen csak egy levelet írtam életemben, az elsőt, a többi csak válasz volt a hozzám intézett kérdésekre, vagy beszámítás a reám ruházott megbízásokról. Szemerének megvolt az a tulajdona, hogy fel tudta használni az embereket, hogy nem tágított, s a kiszemelt jó barátnak akarva, nem akarva, végre is meg kellett hajolnia.”36 így tett Rónay is 1853-ban, sok időt fordítva Szemere ismételt kérésére Magyar László megismertetésével. A magyar Afrika-utazót azonban nem sikerült elérniük, hiába segítette volna őt az angol Királyi Földrajzi Társaság is Rónay közbenjárására. Ahogyan frappánsan megfogalmazta négy évvel később Rónay: „Magyar embernek szerencséje is csak magyar!”37 Az emigráns bencésnek, aki szívesen segített volna Magyarnak, sok munkát és kellemetlenséget is okozott az ügy, ahogyan fogalmazott, „kölcsönös bizalmatlansággal kezdettük a levelezést. Fogom-e folytatni? Nem tudom, azon a pályán, melyen Szemerét, nem akarok szigorú lenni, „hazafisága” űzi, semmi esetre sem! Hát örökösen mások után járjak, s az ég tudja honnét került politikai nevezetességekkel foglalkozzam? A társadalmi életben bajaink, csalódásaink legnagyobb része onnét származik, hogy azok, kiket a végzet összehozott, vagy nem ismerik, vagy nem akarják egymást ismerni!”38 1854-ben mégis folytatódott levelezésük, ráadásul a volt miniszterelnök kislánya, Irén meghalt, ezért Rónay és Mayer elkezdték félteni Szemerét. A párizsi emigráns pedig már a Mayer Györgyhöz küldött levelekben is megbízásokat küldött Rónaynak. Júliusban egy nekrológot küldött gróf Batthyány Kázmér halálára, melyet a szerzetes továbbított Szabó Imre ezredesnek, aki lefordította. Az év végén pedig Rónayhoz írt két levélben küldött feladatokat: szakértőt keresni egy festményhez és lefordítani egy 150 oldalas kiadványt. „Ügy 36 Erre már gyermekkorában is felfigyelt osztálytársa: „hideg, zárkózott volt még gyermekkorunkban is, mikor a gyenge kebel még oly fogékony, közülünk, annyi számos kortársak közül, választott jóbarátja csak egy sem volt.” Mezősy László visszaemlékezései. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény B 0910/22. Közli: Mezősy László: „Ezernyolcszáznegyvennyolcadiki levelek...”. S. a. r.: Szőcs Sebestyén. Bp., 1976. 12. 36 Szemere Bertalanról a naplóban: Rónay Jáezint: Napló-töredék i. m. II. 105-116., 127-141., 205., 208., 210-212., 259-260., 277-279., 297-300., 314-316., 337-339., 390., III. 5-6., 9-11., 62-63., 118., 213-214., 337-343., IV 297-308. 37 Rónay Jácint: Dr. Livingstone és Magyar László. Magyar Sajtó 1857. november 23. 1. Rónay írásai, életrajza Magyarról: PHFK BK 249/V 3., 249/VI. 7. Az életrajz nyomtatásban is megjelent: Journal of the Royal Geographical Society. London, 1854. 271-275. Lásd még: Rónay Jácint levele Magyar Lászlóhoz. London, 1853. március 27. Közli: Sebestyén Éva: Kaland és kutatás Afrikában. Magyar László életrajza. H. n., 2008. 117-118., és Rónay Jáezint: Napló-töredék i. m. II. 127-141., 383-389. 38 Rónay Jáezint: Napló-töredék i. m. II. 140-141.
