Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz
630 HERNÁDY ZSOLT Szívós munkája, szolid élete példamutatóvá vált az emigrációban, ezért tisztelet övezte, Perczel Mórtól Vukovics Sebőn át Horváth Mihályig sokan szerették.29 1859 októberében Kossuth Lajos is felkérte gyermekei nevelőjének, Ferencnek és Lajosnak másfél évig latint és jogot tanított. A tanításon kívül Rónay több magyar lap tudósítója volt, írt lélektani, geográfiai, növény- és állattani műveket, színházi elemzéseseket, és népszerűsítette a darwinizmust. „Legboldogabb pillanataim azok, midőn feledhetlen hazám nyelvén írhatok; vajha több időt, vajha egész életemet irodalmunknak szentelhetném” - vallotta meg 1857-ben.30 Sok honfitársával levelezett, köztük a szabadságharc miniszterelnökével, Szemere Bertalannal is. A hazában korábban nem ismerték személyesen egymást, ahogyan Rónay fogalmazott: „csak távolról, a hivatal fénykörében s a szószéken volt szerencsém”.31 Utóbbival arra utalt, hogy hallotta 1849. július 20-án Szemerét szónokolni Szegeden. Először tehát csak a londoni világkiállításon találkoztak 1851- ben, ahová a Párizsban élő Szemere ellátogatott családjával, és ahol a bencés szerzetes kalauzolta. Majdnem egy évvel később a volt miniszterelnök levelet írt barátjának, Mayer Györgynek, aki Rónay szállásadója és barátja is volt, s ebben a levelében megemlékezett Rónayról.32 Erre írta első levelét a Londonban élő magyar szerzetes 1852. szeptember 11-én. Az a tény, hogy Rónay nem rajongott Kossuthért feltétel nélkül, bizalmat ébresztett iránta Szemerében. Hosszú távon azonban Rónay nem osztozott Szemere engesztelhetetlen Kossuth-ellenességében. Ahogyan később megfogalmazta: „Én nem voltam soha, még a hazában sem Kossuth-imádó, s még kevésbé Angliában, de idegenek előtt nem emeltem ellene soha panaszos vagy rosszalló szót, mert neve elválaszthatlanul összeforrott hazám ügyével, s ezt tiszteltem.”33 Valóban Rónay nyilvánosan sohasem keltette a magyar emigráció vagy vezetőjének rossz hírét, nem teregette ki idegeneknek a belső konfliktusokat. Szemere rövidesen rengeteg feladattal látta el leveleiben Rónayt, akinek a tanítás mellett alig volt ideje saját dolgai elvégzésére, írásai folytatására, ezért egyre nehezebben viselte a Franciaországból érkező levelek munkaötleteit.34 * 29 Erre lásd: Rónay levelezését Perczellel. OSzKK Fond 89/121. és PHFK BK 249/V, valamint Farkas Katalin: Perczel Mór az emigrációban. Hadtörténelmi Közlemények 2012. 1. 69., 85. Horváth Mihály is tisztelte, gróf Batthyány Lajosné 4 forintot küldött számára. Lásd: Horváth Mihály levelei Vukovics Sebőhoz. 1852. március 31., május 14., augusztus 29. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) R 216 Vukovics Sebő iratai 1. d. 1 t. 30 Rónay Jácint levele Tóth Józsefhez. London, 1857. július 31. PHFK BK 249/V 3. 31 Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. II. 105. 32 Mayer György az 1800-as évek elején került Angliába, a Szepességből származó szűcsmester volt, „virágzó üzlet s három ház birtokosa, most független ember, s a nagy világváros előkelő polgára, pedig üres két kezével érkezett ide”. 1853-ban feladta üzletét a városban, s a közeli Hammersmithbe költözött, ahol Rónay vasárnaponként meglátogatta. Mayer nagylelkűen támogatta a magyar emigránsokat. Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. II. 28., 145. Mayer leveleit Szemeréhez lásd: OSzKK Levelestár. 33 Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. II. 106. 34 Szemere Bertalan levelei Rónay Jácinthoz. PHFK BK 249/V 3. Rónay naplójában 14 levelet közölt vagy említett: Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. II. 108-110., 112-115., 128-130., 132-134., 137-140., 163-166., 205-208., 208-210., 259-260., 260., 277-278., 298-300., 390., III. 9-11.
