Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz
RÓNAY JÁCINT LEVELEI SZEMERE BERTALANHOZ 629 gyón hasonlít Rónayék két évvel korábbi tervéhez, de következménye ennek se lett. Voltak, akik azt remélték, hogy végre újra összefognak a külhonba szakadt magyarok, Rónaynak azonban, bár a levelet elterjesztette társai között, már nem voltak illúziói. A tanúságot úgy fogalmazta meg, „hogy kik a politika áldozatai, azokat akarva, nem akarva űzi a politika, s végre is mint szemfedél boruland meghiúsult reményeik hamvaira.”21 Emiatt is, és főként anyagi okok miatt ekkorra már életében a dolgos hétköznapoké volt a főszerep. Rövid ideig tartott megérkezésekor, hogy angol segélyre, illetve Jankó és Kálóczy emigránstársai szívességére szorult.22 Miután gyorsan megtanult angolul, tanításból tartotta fenn magát. Szorgos, alázatos munkája biztosította anyagi és szellemi függetlenségét: „... egészséges vagyok, s hogy eddigelé saját szorgalmam által képes voltam, habár szűkén is, de függetlenül élni.”23 Ez valóban így volt, s ezért nem szerepel neve, sok honfitársától eltérően, a Pulszky Ferenc vezette angliai emigráció számadáskönyvében a segélyezettek között.24 Az évek során oktatott a londoni magyar hadi tanodában mértani, világtörténelmet olvasott fel angol hölgyeknek, és házi tanítóskodott rendületlenül, ha kellett latint, görögöt, németet, franciát, angolt, számtant, mértant, földrajzot, rajzot, írást vagy magyar nyelvet tanítva. Egyik tanítványához kötődik 1858-as aktivizálódása, amikor az általa oktatott lady Anna Stafford magyar szerelmének, gróf Széchenyi Bélának segített kinyomtatni titokban a döblingi remete, gróf Széchenyi István Ein Blick című művét.25 Ezen évben írta egyik levelében: „Igaz, hogy nehéz mindig bölcsnek lenni, de helyzetemmel kibékültem, s ha néha-néha feljajdul is szívemben a múltnak emléke, letörlöm könnyeimet, és nyugodtan haladok ismét pályámon.”26 Talán ezért nem költözött Itáliába, sem amikor Perczel Mór kérte fel „tábori főpapnak, törzstiszt minőségben” a magyar légióhoz 1859-ben, sem amikor Kossuth hívta 1861-ben.27 Ebben az évben ő tudósította a Magyar Sajtó olvasóit a „bankó-pörről”, melynek végén Ferenc Józsefnek sikerült elismertetnie magyarországi pénzjegy kibocsátási monopóliumát.28 21 Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. II. 171-183. Itt közli Klapka és Czecz levelét is. 22 Rónay Londonba érkezése idejére lásd: Rónay Jácint levelei Hollósy Jusztiniánhoz. London, 1850-1851. HL Abszolutizmus kori iratok, III. Armee-Kommando, Polizeisektion 187. cs. 1851:3662. Rónay négy levelét a császári hatóságok egy házkutatás során foglalták le Hollósynál Sopronban. Köszönöm Deák Ágnes szívességét, aki e leveleket megtalálta. 23 Rónay Jácint levele Bula Teofilhoz. Hastings, 1855. szeptember 6. OSzKK Levelestár. 24 Az angolországi emigráció pénzügyeiről vezetett számadáskönyv, segélyezési nyugtamellékletekkel és levelekkel. OSzKK Föl. Hung. 1718. 25 Gróf Széchenyi Béla: Hogyan született meg a „Blick”? Új Magyar Szemle 1903. 2. sz. 26-35. Rónayról és a Blickről: Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. I—II. Szerk. és bev.: Károlyi Árpád. Bp., 1921., 1922. I. 62., 93., 95-96., 101., 170., 267., 451-452., 673. 26 Rónay Jácint levele Májer Mórnak. [London,] 1858. május 29. OSzKK Levelestár. 27 Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. III. 58., valamint Rónay Jácint levele Tóth Józsefhez. London, 1861. július 21. PHFK BK 249/V 3. Ebben írja, hogy Kossuth „szívesen látna Itáliában, de én csak akkor szedem fel a londoni sátorfát, ha oda lehet ütni, ahol a vasas n[éme]t kezdődik”. 28 Erre lásd: Rónay Jácint leveleit Pompéry Jánoshoz. London, 1861. május 13., május 15., május 28. OSzKK Levelestár, valamint cikkeit: Magyar Sajtó 1861. április 25. 396-397., április 27. 404., május 5. 433., május 11. 447-448., május 28. 509., Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. III. 128-133.
