Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz
628 HERNÁDY ZSOLT suth főtitoknoka vagy iroda-igazgatója lenni, és „ajánlotta magát Vetter, Thaly, Vukovics által, de neki még kevésbé sikerült, még csak egy ily ravasz, gaz jezsuita kellene oda”.15 16 Ráadásul valójában Kossuth, Vetteren keresztül, felajánlotta neki az emigráció ügyének stockholmi képviseletét díjazás ellenében, amelyet Rónay nem fogadott el.16 1852. február 15-én Kossuth levelet küldött Amerikából, melyben politikailag és anyagilag is függetlenítette magát az emigrációtól, és feltétlen engedelmességet követelt.17 Ez ellen többen tiltakozó levelet fogalmaztak meg, melyet Rónay is aláírt. Márciusban Kmety György, a londoni bizottmány akkori elnöke vezetésével egy túlságosan Kossuth-párti hűségnyilatkozat született, és kizárták Thalyt, mire 14 ember, tiltakozásul különvált. Közéjük tartozott Rónay is. Ekkoriban Kiss Miklós arról értesítette Kossuthot Londonból, hogy szerinte „minden fondorkodásnak Rónay a kútfeje, s hogy ő valódi és működő tagja a jezsovista társaságnak, ki Thalynak intrikára hajló természetét, s a butasággal határos felfuvalkodott elbizakodását a legnagyobb sikerrel használja föl, úgy a többiekre is a legpestisesebb befolyást gyakorolja, maga soha senkivel csak a legparányibb szóváltásba sem keveredvén.”18 E sorok írója valószínűleg túlértékelte Rónay szerepét, de jól mutatja a bencés szerzetes aktív politikai működését ekkor még. Naplójában Rónay így foglalta össze ezt az időszakot: „így szakadoztak egymás után azon kötelékek, melyek eddigelé összefűztek bennünket, s már megszűntünk volna testület lenni, már ment volna mindenki arra, amerre a kevés függetlent vágyai, s a nagy többséget a kenyérgondok űzik vala, de a honvéd-tanoda még fennállt, 20-30 magyar itt még naponkint találkozott ... Kezdetben fennen hirdettük: együtt kell maradnunk, hogy a közös célra közreműködjünk! És szerveztük a testületeket, és együtt maradtunk kötelező szabályok s fegyelem nélkül, és reméltünk jövő nélkül. Ily szövetség nem számíthat állandóságra. ... A gyülekezés azt segítette elé legkevésbé, mi fő célja lett volna, az egyetértést.”19 Lassan visszahúzódott az egyébként is beszűkülő politikai csatározásoktól. 1853. november 29-én magyar részről még ő szólalt fel angolul és latinul azon a lengyel ügy támogatására rendezett londoni meetingen, amely egyike volt a legnagyobb ilyen népgyűléseknek. 1500 hallgatója volt, és az angol lapok is tudósítottak róla.20 1854 januárjában Klapka és Czecz őt kérték fel, hogy a török-orosz háború kapcsán íródott konstantinápolyi levelüket közölje a londoni emigrációval. E levél legnagyobb része a magyar ügy rossz képviseletét mutatta be a Portánál, és azt ajánlotta, hogy alakuljon egy nemzeti tanács Kossuth és az emigráció „főegyéniségeiből”, amely dönt a fontos ügyekben. Ez a javaslat na-15 Hajnik Pál levele Szemere Bertalanhoz. London, 1851. november 9. OSzKK Levelestár. Közli: Szemere Bertalan leveleskönyve (1849-1865). Vál., szerk.: Albert Gábor. Bp., 1999. 38-42. 16 Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. II. 59. 17 Kossuth Lajos levele Kiss Miklóshoz. Cincinnati, 1852. február 15. Közli: Jánossy Dénes i. m. II/2. 551-558. 18 Kiss Miklós levele Kossuth Lajoshoz. London, 1852. március 5. Közli: Jánossy Dénes i. m. III. 615. 19 Rónay Jáczint-. Napló-töredék i. m. II. 70-72. 20 Kovács Endre-. A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak. Bp., 1967. 188., Rónay Jáczint-. Napló-töredék i. m. II. 158-162.
