Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz
RÓNAY JÁCINT LEVELEI SZEMERE BERTALANHOZ 627 Rónay Jácint Londonban, bár erről naplójában és a róla írt életrajzokban is kevés szó esik, eleinte aktívan bekapcsolódott a politikai szervezkedésekbe. Már megérkezése után közvetlenül részt vállalt volna abban, hogy az emigráns magyarok önálló újságban lépjenek ki a nyilvánosságra. A lapot Lipcsében adtak volna ki, de a vállalkozás pénzhiány miatt meghiúsult.8 Rónay külhoni tevékenységének első fontos állomása volt, amikor 1850. október 9-én az emigráns magyarok összejövetelén szónokolt az egy esztendeje kivégzett vértanúkra emlékezve.91851 nyarán a Mack-féle összeesküvés idején Rónay, Klapka György és Czetz János is párhuzamos szervezkedésbe kezdett.10 Októberben, bár nem volt jelen a kikötői fogadáson, megszerkesztette a magyarok beszédét a Törökországból Angliába érkező Kossuth Lajos köszöntésére, majd a londoni utásziskolában is tanítást vállalt és tankönyvet írt.11 Kossuth amerikai útja előtt született még a Pulszky Ferenc pénzügyi tevékenységét bíráló emlékirat is, melyet Rónay fogalmazott, és a legtöbb emigráns aláírt.12 A következő év februárjában már azok közé sorolták Rónayt, akik „nyilvános oppozíciót képezendnek, mert azt vélik, hogy Magyarországon konspiratió által nem lehet semmire menni”.13 Véleménye megváltozásának nemcsak a Mack-féle szervezkedés kudarca, hanem az is oka lehetett, hogy 1851-1852 fordulójára az emigráció egysége igen megrendült. Herceg Esterházy Pál, gróf Batthyány Kázmér és Szemere Bertalan is újságcikkekben nyilvánították ki véleményüket Kossuthtal szemben, a különböző európai városokban lakó emigránsok nehezen tartották a kapcsolatot egymással, az angliai emigráció pedig különböző társaságokra, ellentétes véleményekre oszlott. Rónay rövidesen az emigrációban is teljhatalmat akaró volt kormányzó ellen foglalt állást. A Vukovics Sebő és Thaly Zsigmond nevével fémjelzett társasághoz tartozott, akik legalább kéttagú tanáccsal akarták korlátozni Kossuth hatalmát, mondván, a népet most az emigráció egésze képviseli. Egy korabeli levélíró szerint Vetter Antal tábornok lakásán találkoztak, titokban, mert ahogyan Rónay fogalmazott: „Minek határoztatjuk ezt még most nyilvánosan az emigrációval. Kossuth majd előáll az ő fontjaival, s akkor emberink elhagynak.”14 Ennek fényében furcsa Hajnik Pál azon állítása, mely szerint Rónay nagyon szeretett volna Kos-8 Klapka György. Emlékeimből. A szöveget gond., bev.: Katona Tamás. Bp., 1986. 282-290. 9 Rónay Jáczint: Napló-töredék i. m. I. 213-219. A Globe című lap alapján tudósít erről: Magyar Hirlap 1850. október 19. 1281. Eszerint a bizottmány nyilatkozatot szándékozott intézni a nemzethez Batthyány Lajos gróf és „a legutóbbi harcban elhullottak ügyében”. 10 Jánossy Dénes'. A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. I—III. Bp., 1940- 1944-1948., I. 425. Lásd még témánkkal kapcsolatosan: Berzeviczy Albert: Az absolutizmus kora Magyarországon 1849-1865.1—III. 1922., 1926., 1932.1. 370-386., II. 38., Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció 1849-1867. Bp., 1984. 46., 94^101., Nagy Márta: Az 1848-1849-es emigráció memoire irodalma. Bp., 1936. 28-52. 11 A honvédtanoda névjegyzékét lásd: PHFK BK 249/V 3., a mértani és sánctani jegyzetét (félbetépve), mely „három heti gyors, zaklatott munka a számkivetésben”: PHFK BK 249/V 1. 12 Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Bp., 1977. 306-314. 13 Gál Sándor levele Kossuth Lajoshoz. Southampton, 1852. február 28. A levelet közli: Jánossy Dénes i. m. III. 580-581. 14 Wékey Zsigmond levele Kossuth Lajoshoz. London, 1852. március 16. Közli: Jánossy Dénes i. m. III. 655.
