Századok – 2015

2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz

KÖZLEMÉNYEK

Hernády Zsolt

KÜZDVE A HONTALANSÁG FÁJDALMAIVAL

Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz

„Földönfutó, saját hazámban hontalan vagyok” - jegyezte le az 1850. esztendő elején papírosára egy férfi, aki akkoriban Hegyi Rudolfként mutatkozott be, ha beszélt valakivel.* 1 De ritkán beszélt. Hónapok óta bujkált, főként a lőréi tanyán a Hortobágyon. Tavasszal azonban innen is menekülnie kellett, mert az osztrák hatóságok elkezdték alaposan átkutatni a tanyavilágot. Sok jó hazafi segítségének köszönhetően május 26-án léphette át a magyar országhatárt a polhorai állomásnál, egy maroknyi anyaföldet rejtve a ruhájába. Rövidesen a birodalom határán is túljutott, a gyanú árnyékát kerülve mint gépész, egy mit sem sejtő osztrák rendőrtiszt kíséretében. Boroszlóban már Johann Kaiser szabómester nevére volt kiállítva úti okmánya, így utazott tovább nyugatra Drezdán, Hamburgon és Brüsszelen keresztül. Ekkor írta fájdalmasan naplójába: „Mivé lettem, se hazám, se nevem!”2

Rónay Jácint bencés szerzetes — mert hisz ő volt a különböző álneveket használó menekülő — 1850. július 10-én érkezett a Temze torkolatához, Angliába. Bár fiatal korában az angol alkotmányos királyság volt a politikai eszményképe, azt nem sejthette, hogy 16 esztendeig londoni emigránsként kell megismernie e monarchiát.

Harminchat évvel azelőtt, 1814. május 13-án Székesfehérvárott született, Leitzinger Jácint János néven.3 Egy év katonaiskola után 1830-ban iratkozott

* A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

1 A lélektan természettani rendszere című művét 1849-1850 telén írta. A fogalmazvány kéziratban maradt, ennek Előszavából való az idézet. Panonnhalma, Főapátsági Könyvtár, Bencés Kéziratok (továbbiakban: PHFK BK) 249/III. 4.

2 Rónay Jáczint: Napló-töredék. Hetven év reményei és csalódásai. I-VIII. H. é. n. [1884- 1888.] I. 157.

3 Életére lásd saját naplóját (előző lábjegyzet), amelyet csak tíz példányban nyomtattatott ki. Továbbá: Rónay Jácint levele Moenich Károlyhoz (Bécs, 1872. május 23.) Másolat. (Életrajzi adatait küldi.) PHFK BK 249/V 3., Győri Közlöny 1862. február 13. 1., Vasárnapi Újság 1862. január 26. 4. sz. 37-38. és Uo. 1889. április 28. 17. sz. 265-267., K. M. Kertbeny: Alfabetische Namenshste Ungarischer