Századok – 2015

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)

TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.617 kellene ajánlani a miniszterelnöknek: ha visszavonja indítványát, akkor az el­lenzéki képviselők nem gördítenek akadályt az „állami életre feltétlenül szük­séges javaslatok” elfogadása elé. A javaslatot —Tisza elszántságára hivatkozva — sem Pólónyi Géza sem Thaly Kálmán nem tartotta kivitelezhetőnek, ezért a tanácskozásról kiadott tudósításban erről nem is tettek említést. Az értekezlet után egy asztalnál beszélgető képviselők: Sebes Dénes, Barabás Béla, Szatmári Mór, Kállay Leopold és Barta Ödön végül is arra a következtetésre jutottak, hogy Kelemen javaslata talán mégis megérne egy próbálkozást. Tekintettel arra, hogy a jelen lévők közül a felszólalást senki sem vállalta, ezét Barta Ödön, este kilenc óra tájt, a tekintélyénél és népszerűségénél fogva a legalkalmasabb­nak tartott Thaly Kálmánt kérte fel erre a feladatra. Thaly a felkérést csak úgy vállalta, ha erre Kossuth Ferenc is áldását adja. Miután Kossuth Ferenc a ter­vet jónak tartotta, Thaly Kálmán a másnapi felszólalás gondjának terhével tért nyugovóra. Az éjszaka folyamán Thaly meggondolta magát és március 10-én reggel arról értesítette Kossuth Ferencet, hogy a javaslatuk ismertetésének jo­gát Barta Ödönre ruházza át. Mivel Barta Ödön ezen a reggelen sem tudott Ugrón Gáborral szót érteni, ezért a felszólalást továbbra sem merte elvállalni, így a tervbe vett feladat végrehajtása Thaly Kálmánra hárult. Az országgyűlés 1904. március 9-én tartott ülésén a kormánypárti képvi­selők Tisza Istvánnak a házszabályok ideiglenes módosítására vonatkozó indít­ványát megszavazták, de az eredményt meg kellett semmisíteni, mert a jegyző az igennel voksolók számát írásban nem rögzítette. Ezért március 10-én a fenti indítványt a parlamentben ismét napirendre tűzték, és a névszerinti szavazás­sal, 131 főnyi többséggel a képviselők elfogadták. Miután a házszabályok értelmében házszabályt módosítani csak az „évi ülések végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után” lehet­séges, a szavazást követően Tisza István kormánya nevében az eddig tárgyalt összes törvényjavaslatot azonnal visszavonta. A visszavonás az újoncmegaján­­lási törvényjavaslatra is kiterjedt, amelynek általános vitája már csaknem telje­sen lezárult és így semmi remény nem maradt arra, hogy a visszatartott tarta­lékosok és a behívott póttartalékosok leszereljenek. Ehhez a témához csatla­kozva kért szót Thaly Kálmán, és feltette a kérdést: mi történik azokkal a benntartott, most már több mint 80 000 tartalékossal és póttartalékossal s azoknak nagyszámú, részben nyomorban lévő családjaival, akik az újonctör­vény-javaslatnak a napirendről történő levétele esetén bizonytalan sorsnak néznek elébe. A megoldás érdekében azt javasolta, hogy az ellenzék mondjon le a „rendkívüli fegyverek” használatáról, egyúttal arra kérte a miniszterelnököt, amennyiben erre garanciát kap, vonja vissza indítványának napirendre tűzését. Thaly Kálmán szavaira Tisza azonnal reagált és kijelentette: „ Erre a leg­tisztább hazafiságtól sugalmazott felszólalásra minden gondolkozás és habozás nélkül kijelentem, hogy amennyiben a Ház minden oldala részéről kötelezett­ség vállaltatott arra, hogy az 1903. évi újoncok megajánlására vonatkozó tör­vényjavaslat a lehető legrövidebb idő alatt keresztül eresztik, én kész vagyok a házszabályok ideiglenes módosítására vonatkozó indítványomat visszavonni, a

Next

/
Thumbnails
Contents