Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
618 SOÓS LÁSZLÓ — sajnálatomra — most már visszavont törvényjavaslatokat azonnal újra benyújtani és azok további alkotmányos tárgyalását kérni.”142 A miniszterelnök szavait mind a baloldal, mind a jobboldal felállva, tapssal és éljenzéssel fogadta. Eközben Thaly a miniszterelnökhöz ment és kezet szorított vele, amit hosszantartó taps és éljenzés követett. A nemzeti érzés táplálta emelkedett hangulat hatása alól az obstrukció vezére Ugrón Gábor sem vonhatta ki magát, és hozzászólásában pártja nevében kijelentette: „Azon indítványhoz, hogy az 1903. évre szóló újoncjavaslat megszavazása elé mi a magunk részéről akadályokat ne gördítsünk, hozzájárulunk.” Hasonlóan nyilatkozott a Néppárt nevében Zichy Aladár is azzal, a tényekkel nem teljesen megegyező kitétellel, hogy ők soha nem akarták az újoncjavaslat elfogadását akadályozni. A disszidensek nevében a fentiekhez Szentíványi Árpád csatlakozott és kijelentette, hogy „az obstrukcióban részt nem vettünk, tehát természetes, hogy ehhez mi is hozzájárulunk.”143 Ezek után — nehogy az újonctörvény-javaslat tárgyalását egészen az elejétől kelljen újra kezdeni — a képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy a kormánynak a törvényjavaslatok visszavonására vonatkozó bejelentését meg nem történtnek tekintsék, Tisza István pedig a házszabály módosítására vonatkozó indítványát visszavonta. A betegsége miatt távol lévő Kossuth Ferenc a Tisza Istvánnak 1904. március 11-én írt levelében az alábbiak szerint értékelte a parlamenti béke érdekében tett lépéseket: „Tisztelt barátom! Engedd, hogy elismerésemet fejezzem ki Neked azért, hogy ki tudtad vívni a legnagyobb győzelmet, igen nehéz helyzetben: azt, hogy óriási provokációval szemben önmagadat győzted le, és lehetővé tetted azt, hogy pártunk fellépése sikerhez vezessen. (...) A tegnapi nap csak növelte irántad érzett tiszteletemet és barátságomat, melyekkel maradok igaz híved. Kossuth.”144 Az uralkodói elismerés sem váratott sokáig magára. Ferenc zó indítványodat. (...) Azért, hogy a kihalófélben volt obstrukciót leverjed, egy új és hasonlíthatatlanul nagyobb obstrukciót provokálsz, még pedig úgy, hogy a legkínosabb kényszerhelyzetbe hozod azokat, kik belátván, hogy oly kis nemzet, mint a miénk, nem bír el ily hosszú és mély rázkódtatást... Míg a vonagló pót obstrukciót, az ország nagy része megunta, az újat melyet egyenesen kierőszakolsz, a közvélemény jelentékeny része támogatni fogja... S ez esetben, vagy tűröd az óriásilag megszaporodott obstruálok beszédeit és technikai obstruálását, a létező házszabályok alapján... Vagy nem tűröd, és keresztül erőszakolod javaslatodat, valami parlamenti csínnyel..(...) a házszabály revíziót belevonod a rendkívüli eszközök hatáskörébe és ezzel kizárod a békésebb lebonyolítás lehetőségét... oly szigorítása a házszabályoknak, melyet békés viszonyok közt, a mostani felháborító tapasztalat után, minden józanul gondolkodó ember helyeselhetett volna, a szájkosár nyomása alatt csak oly erőszakkal lesz keresztül hajtható, amelyet a hosszú és nagy rázkódtatásokat szenvedett nemzet súlyos következmények nélkül alig fog elbírhatni. Ha indítványodnak ezt a részét kikapcsolnád, igen nagy nehézséget gördítenél el még most is utadból, bár milyen nagy benyomást és ellenséges hangulatot keltett már fel a kifejezett szándék. Fontold meg kérlek, egy becsületes ember és hazáját forrón szertő, személyes tisztelőd szavát, ki csak elölről támad, és csak is a közjót keresi, barátod Kossuth Ferenc. ” Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára. 44/a fond Tisza iratok 2. cs. 8.tétel 49-50.Kossuth Ferenc levele Tisza István részére. 1904. márc. 6. 142 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XXIII. kötet. 398. országos ülés. 1904. márc. 10. 143 Egyetértés, 1904. márc. 11. Teljes a béke. Továbbá: 1904. márc. 10-én a kormány meg nem nevezett tagja így nyilatkozott: „A házszabályok revíziója pedig csupán haladékot szenved, de mindjárt előállunk vele, mihelyt könnyebben áthajthatjuk.” Budapesti Hírlap, 1904. okt. 9. 144 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára. 44/a fond Tisza iratok 2. cs. 8.tétel 48. Kossuth Ferenc levele Tisza István részére. 1904. márc. 11.
