Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.613 miután „kimerítettük a békés kibontakozásnak összes eszközeit” egy házszabály reformot tervez, de a szólásszabadságot nem akarja gátolni, csak a technikai obstrukciót nehezíti meg. A tervbe vett reform intézkedései ”az éves költségvetésnek letárgyalását megfelelő hosszú idő alatt, de mégis bizonyos határidőhöz kötik.”128 Továbbá cél, hogy „azokat az akadályokat, amelyek az ex-lex állapot megszüntetése szempontjából utunkat állják, és amelyek a hadsereggel összefüggő napi kérdéseknek megoldását megakadályozzák, lehetőleg gyorsan elhárítsuk az útból.” Tisza hangsúlyozta, hogy „ideiglenes, rendkívüli rendszabályról van szó, amelynek hatálya megszűnik, amint eléretett a konkrét cél, amelynek érdekéből erre feltétlenül szükség van.” A miniszterelnök az országgyűlés elé terjesztendő indítványának szövegét az értekezleten nem ismertette. A jelenlévők egyet értettek a miniszterelnök előterjesztésével, és azt egyhangúlag elfogadták. Még Andrássy Gyula is, aki hosszú ideig távollétével tüntetett, így gratulált az előadónak: „Az első betűtől az utolsóig minden szavadat helyeslem.”129 Tisza István a Szabadelvű Párt által elfogadott tervet az 1904. március 5-én tartott országgyűlésen az indítványkönyvbe hegyezte. A Hertelendy László jegyző által felolvasott bejegyzés csupán ennyi volt: „Indítvány a házszabályok ideiglenes kiegészítésére, illetve módosítása iránt. Beadta gróf Tisza István”130 A bejelentést követően Holló Lajos képviselő a jegyzőtől — a házszabályok biztosította jogára hivatkozva — az írásban benyújtott indítvány azonnali felolvasását követelte. A jegyző a felszólításnak eleget tett és a képviselők az indítvány teljes szövegét az alábbiak szerint megismerhették. Tisza István beadványának bevezetőjében az obstrukció elleni, már sokat hangoztatott érveket sorakoztatta fel, és ezek után került sor az indítvány ismertetésére. Nevezetesen:” Határozza el a Ház miszerint az 1903. és 1904. évi indemnitási költségvetési és újoncmegajánlási, valamint az újonclétszám változatlan megállapítására vonatkozó javaslatok, továbbá az ország pénzügyi és közgazdasági viszonyainak egy évnél hosszabb időre nem terjedhető ideiglenes rendezését célzó törvényjavaslatok a megalkotandó új házszabálynak, mely azonban a törvényjavaslatok érdemleges tárgyalására vonatkozólag a klotűrt nem hozhatja be letárgyalása tartamára, de legfeljebb egy évig terjedő hatállyal a létező házszabályok akként egészítessenek ki, illetve módosíttassanak, hogy az elnöki előterjesztések tárgyában s a benyújtott törvényjavaslatok előzetes tárgyalását illetően a Ház legfeljebb két szónok meghallgatása után egyszerű szavazással dönt, annak csupán egy részét. Akkor megválik: hányra lesz ez oly hatással, hogy a harctól félre állanak, s hány lép ki a pártból? Széli Kálmánról, aki ismeri már a Tisza tervét, biztos, hogy megy Rátótra, s ott marad, tehát nem fogja támogatni a kormányelnök akcióját. A Széli-kormány tagjai közt egyedül Hegedűs az, aki odaadó, a többi kedvetlen Tisza iránt. Az Andrássyak és csapatjuk még mindig távol vannak.” 128 Egyetértés, 1904. márc. 5. Tisza a szabadelvű körben. 129 Egyetértés, 1904. márc. 5. Tisza a szabadelvű körben. 130 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XXIII. kötet. 394. országos ülés. 1904. márc. 5. A házszabályok kisebb mértékű módosítása 1899-ben is napirendre került. Lásd: OL K2-AXXII-1-1. A képviselőház házszabályozásának módosítására kiküldött bizottság jelentése a házszabályok módosítására. 1899. ápr. 25.
