Századok – 2015

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)

TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.609

Széli Kálmán elnökletével. Az albizottság munkájában részt vett még Pietreich közös hadügyminiszter, a magyar kormány részéről pedig Tisza István miniszterelnök és Nyíri Sándor honvédelmi miniszter. A hadügyminiszter nyilatkozatából kiderült, hogy ellenzi a Szabadelvű Párt katonai programjának megvalósítását és a benne foglaltakat túlzó követelésként tartja számon. A katonai jelvények esetében a hadügyminiszter a közösről beszélt, a magyarok az együttesről. A katonai büntető perrendtartásról kijelentette, hogy az nem a delegáció, hanem a törvényhozás elé tartozik. Megtámadhatatlan alapelvnek tekintette a német nyelv dominanciáját a szolgálati és vezényleti nyelv területén, valamint a katonai intézetekben folyó oktatás gyakorlatában. A magyar nyelv használatát főképpen a gyakorlati kiképzés — torna, vívás, lovaglás — oktatásánál nyilvánította kívánatosnak, de nem zárkózott el az elől, hogy a hadapródiskolákban a „tartományi nyelvek” tanóráinak számát növeljék. Az oktatás szolgálatában álló alapítványi helyek megoszlásánál az eddigi arány — nevezetesen 57%-a német, 42,6% a magyar — fenntartását támogatta.115 A magyar honos tiszteknek magyar egységekhez történő áthelyezését meg sem említette, illetve válaszában Tisza István e téren a fokozatosság betartását, valamint — a 7%-os tiszthiányra hivatkozva — a magyarhonos hallgatók számának felemelését tartotta szükségesnek.

A delegáció üléseinek sorában különös érdeklődés kísérte az 1904. február 23-án megtartott ülést, amelyen Pitreich közös hadügyminiszternek116 a katonaságot érintő magyar igényekről tartott beszédéről folytatott vita keretében, Apponyi Albert és Tisza István éles szóváltására került sor. Apponyi a kilences bizottság programja és a delegációban elért eredmények közötti lényeges különbségért a miniszterelnököt tette felelőssé. Tisza a vádat azzal hárította el, hogy „azok megoldását elsősorban is sürgősen provokálni nem kívánom, mert azok helyes megoldása — nézetem szerint — hosszabb előkészítő munkát igényel.”117 Valamint a miniszterelnök a fenti program több pontjának megvalósítását az új véderőtörvény elfogadásától remélte. Apponyi is úgy vélte, hogy ő is a „ fokozatos előrehaladásnak barátja és azért járult hozzá a kilences bizottság programjához, mert azt hitte, hogy abban egy effektiv lépés foglaltatik, éppen azoknak a kétértelműségeknek a kiküszöbölésére, amelyek összes közös intézményeinkben és így a hadsereg intézményeinek megjelenésében és működésének egy részében is a magyar államiság rovására is található.” Az e téren történő előrelépés elmaradásáért is Tisza Istvánt hibáztatta, aki szerinte a kilences bizottság háta mögött lett miniszter, és „akinek hatalomra jutása azon alapul, hogy mások eszméjének megvalósítására ő tartja magát alkalmasnak, és aki éppen ezért, mert ezek az eszmék nem az ő szívéből fakadtak, nem az ő értelméből fejlődtek ki, ...nem is alkalmas azoknak keresztülvitelére.” Tisza cáfolta a

115 Egyetértés, 1904. febr.10. Vereség.

116 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára. 44/a fond Tisza iratok 2. cs. 8.tétel 54. Heinrich Ritter v. Pitreich levele Tisza István részére. 1904. febr. 23. A hadügyminiszter egy, a hadseregről írt munkáját ajánlotta a miniszterelnök figyelmébe, és arra kérte, hogy az olvasottakról írja meg őszinte véleményét. Továbbá- mint írja- örömmel venné, ha művét magyarra is lefordítanák.

117 Egyetértés, 1904. febr. 24. Apponyi és Tisza.