Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.603 tott be. A kudarcért az osztrák sajtó Tiszát hibáztatta, és ironikusan jegyezték meg, hogy az „erős ember” a Függetlenségi Párt fogságába esett.93 A delegációk munkájában bekövetkezett mintegy másfél évnyi szünet után került sor a mostani tanácskozásra. A két delegáció külön teremben ülésezett és írásban érintkeztek egymással. Amennyiben valamelyik kérdésben háromszori levélváltás után sem tudtak megegyezni, akkor a szavazás érdekében kerülhetett sor együttes ülésre. A 60 tagú magyar delegáció Széli Kálmán elnöki irányításával végezte munkáját. Az ún. birodalmi kormányt Heinrich Pitreich közös hadügyminiszter, Burián István közös pénzügyminiszter és Goluchovszky külügyminiszter képviselte.94 A delegációknak felelősséggel tartozó közös miniszterek segítőként magukkal hozták hivatalaik vezető tisztségviselőit is. A magyar miniszterelnök Nyíri Sándor honvédelmi miniszter kíséretében jelent meg az ülésteremben. A közös pénzügyminiszter az Osztrák-Magyar Monarchia közös kiadásainak és bevételeinek 1904. évi előirányzatát terjesztette elő. Ezen kívül a katonaságnál 1900. és 1903. között felmerült rendkívüli kiadások és póthitelek jóváhagyását kérte. Burián István már az ülés előkészítése során számított arra, hogy ilyen rövid idő alatt a teljes évi közös költségvetés elfogadására nem kerülhet sor. Ezért előterjesztését az alábbiakkal fejezte be:” Továbbá van szerencsém a közös minisztérium nevében előterjesztést tenni, mellyel az 1904. év két első hónapjában felmerülendő közös kiadások engedélyezése kérelmeztetik.”95 Az előző évihez képest kismértékben megnövelt kiadási összegnek erre a két hónapra eső részét a delegáció tagjai elfogadták. A hivatalos lapban 1903. december 30-án megjelenő királyi kézirat — a közös miniszterek ellenjegyzésével — megerősítette, hogy 1904. január 1-től február 29-éig, az 1903. évre megszavazott költségvetés szerint a közös kiadásokat a delegációk megszavazták. A delegáció munkájában hosszú évek óta aktívan résztvevő Apponyi Albert — annak ellenére, hogy delegálták — ezen a decemberi tanácskozáson nem jelent meg. A delegáció üléséről tájékozódva, arról értesült, hogy Pitreich közös hadügyminiszter „a magyar katonai követelések tekintetében olyan nyilatkozatot tett, mely a Szabadelvű Pártban is rossz hangulatot szült, mert a kilences bizottság azon megállapodásával sem látszott számolni, melyet Őfelsége elfogadott volt, és melyek a kormányzati program részletei voltak.”96 A közös hadügyminiszter nyilatkozata az 1904. januári parlamenti üléseken egy megújuló közjogi vita kiinduló pontjává vált. A delegáció tagjai már 1903. december 93 Egyetértés, 1903. dec. 16. Tisza a királynál. Az év végéig a parlament előtt álló, elvégzendő feladatok közé tartozott még az Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződés megtárgyalása. Az osztrák és a magyar kormány képviselői december folyamán Rómában tárgyaltak a szerződés létesítéséről. Az olaszokkal való kereskedelmi viszony átmeneti rendezéseként az 1891. évi december 6-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés érvényességi idejét, 1903. dec. 31-ig — a borvám záradék elhagyásával — meghosszabbították. 94 A delegációról lásd: Somogyi Éva: A „közös ügyek”, 1867-1914 História Könyvtár 7. Budapest, 1995. 95 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára 45. fond Burián István iratai 7.tétel 1. Burián István előterjesztése a delegációk ülésére. 1903. dec. 15. 96 Gróf Apponyi Albert Emlékirataim 1899-1906. II. Budapest, 1934. 115.
