Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.599 A kormány kinevezését követő három hétben a képviselőház szinte semmi érdemi munkát nem végzett. Kivételként csupán az 1903. november 25-én megtartott ülést könyvelhették el, amikor sikerült megválasztani azt a 40 képviselőt, akik a felsőház által delegált 20 fővel, egy évi időtartamra a magyar delegáció személyi állományát alkotta.79 Ezért a Szabadelvű Párt november 25-én tartott tanácskozásán a résztvevők elfogadták a miniszterelnöknek a délutáni ún. paralel parlamenti ülések tartására vonatkozó javaslatát. Az értekezletnek a párhuzamos ülésekre vonatkozó határozatát Apponyi Albert házszabály ellenesnek minősítette, ezért bejelentette kilépését a kormánypártból. Perczel Dezső elnök az 1903. november 26-án tartott parlamenti ülésen, néhány jelentéktelen bejelentés után bemutatta Podmaniczky Frigyes indítványát, amely arra irányult, hogy a képviselőház délután 5 órától kilenc óráig is tartson ülést. Az elnök, túlkiabálva a tiltakozó ellenzéket bejelentette, hogy az „indítvány felett a házszabályok 203.§-sa értelmében a képviselőház holnapi ülésén egyszerű szavazással fog dönteni.”80 Tisza az indítványt az obstrukció előidézte kényszerhelyzettel indokolta, és bevezethetőségéről így nyilatkozott: „ A házszabályok a képviselőház ülésezési idejére nézve egyszerűen azt a dispoziciót tartalmazzák, hogy a tanácskozásra szánt időt a Ház időről-időre határozza meg. Nem mondják meg, hogy egy ülés legyen-e vagy több ülés legyen naponként.” Az ellenzéki képviselők után, akik a Széli-féle paktumra hivatkozva utasították el a paralel ülések bevezetését, Apponyi Albert is elutasította Podmaniczky Frigyes indítványát és nyíltan is a tiltakozók mellé állt.81 A délutáni parallel ülések bevezetését Tisza István fontosnak tartotta, de nem volt meggyőződve arról, hogy pártjának többsége ebben támogatni fogja. Erre utal, hogy amikor 1903. november 19-én közös minisztertanácsi ülésre Bécsbe hívták,82 a király személye körüli minisztériumból levelet írt ifj. Andrássy Gyulának. A levélben arról tájékoztatja Andrássyt, hogy „amennyiben az obstrukció néhány nap alatt véget nem ér, mit majdnem bizonyosra veszek (t. i. hogy nem ér véget ) a délutáni paralel ülések tartását szándékozom indítványozni. A legközelebbi feladat tehát az, hogy az akció számára a párt összes tagjának helyeslését megnyerjük.”83 Az idejét vadászattal töltő Andrássyt arra kérte, hogy utazzon Budapestre és támogassa őt terve megvalósításában. 79 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XIX. kötet. 345. országos ülés. 1903. nov. 25. A jogi megkötés csak annyi volt, hogy a képviselőházi küldöttek között 4, a főrendiház által megválasztottak között 1 horvátországi képviselő legyen. L.: Galántai József: A Habsburg-Monarchia alkonya. Budapest, 1985. 111-115. 80 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XIX. kötet. 346. országos ülés. 1903. nov. 26. 81 Uo. OL K26-1905-III-74. Perczel Dezső házelnök átirata Tisza István miniszterelnök részére. 1903. nov. 27. A képviselőház 1903. nov. 25-én tartott ülésén a lemondott Dániel Gábor helyére alelnökké Felitzsch Arthur képviselőt választották meg. 82 Somogyi Eva: Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichisch-ungarischen Monarchie. 1896-1907. Budapest, 1991. Az 1903. nov. 19-én megtartott közös minisztertanácsi ülés napirendjén szerepelt: A balkáni helyzet; Az 1904. évi közös költségvetés; Kereskedelmi szerződés meghosszabbítása Olaszországgal, a borklauzula módosításával. 83 OSZK Kézirattári Növedéknapló 1957. 37. sz. Tisza István levele ifj. Andrássy Gyulának. Bécs, 1903. nov. 19.
