Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.595 a bejelentett törvényjavaslatokat a képviselőház elé terjesztette. A 404. számon benyújtott előterjesztés a közös hadsereg és a haditengerészet, valamint a honvédség részére megállapított újoncjutalékok mennyiségének az 1903. év végéig való fenntartásáról, a 405. számú pedig az 1903. évben kiállítandó újoncjutalék megállapításáról szólt.64 A honvédelmi miniszter külön felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők által már korábban is jól ismert javaslatok vita nélküli elfogadása a leszerelésre váró katonák gyors hazatérését tenné lehetővé. Ennek ellenére a két törvényjavaslat feletti vita, immár megszokott mederben, vég nélkül folytatódott. A politikai feszültséget tovább élezte Koerber osztrák miniszterelnöknek a Reichsrath-ban elmondott, a magyar közjogot sajátosan értelmező, a király alkotmányos felelősségét tagadó beszéde. Thallóczy Lajos már 1903. november 7-én arról tájékoztatta Khuen-Héderváry Károlyt, hogy Jó forrásból értesülök az osztrák parlamentben újból dühöngeni fog az obstrukció, mely azon az alapon fog megindulni, hogy a parole (jelszó - S L): Magyarország lesz. Koerber „ezért arra is gondol, hogy Magyarország rovására, vagyis osztrák hazafias szempontból nagy fénnyel akar lelépni. A csehek nem tudják, hogy mit csináljanak, de hogy Koerber ellen mennek az bizonyos.”65 Az osztrák miniszterelnök saját belpolitikai helyzetének megerősítésén fáradozva 1903. november 17-én éles támadást intézett a magyar nemzeti követelések ellen. Többek között kijelentette: „A hadsereg eredete részben osztrák részben magyar. Célja azonban a monarchiáért szolgálni, és ezért hagyatott az egységes vezénylet és belső szervezet kizárólag O Felsége, mint a közös uralkodó kezére. A magyar 1967. évi XII. törvényben és az ugyanazon évből való december 21-iki osztrák törvényben az Ausztria és Magyarország között bölcsen megállapított jog a hadseregre vonatkozó egyensúlyt jelenti, melynek értéke a legvilágosabban a jelenben mutatkozik, és amely a monarchia érdekében minden megváltoztatástól megóvandó.”66 Továbbá idézte a közös ügyekre vonatkozó osztrák törvényt: „a hadsereg vezetése, vezénylete és belszervezetére vonatkozó rendelkezések az egész hadseregre nézve kizárólag a császárt illeti meg,” és megváltoztatása csak a két állam egyetértésével történhet. Az 1903. november 18-án tartott parlamenti ülésen többen emlékeztettek arra, hogy a Khuen-Héderváry azért bukott meg, mert az osztrák miniszterelnök hasonló kijelentését nem utasította vissza. Az ellenzék tiltakozására válaszolva Tisza István felszólalásában kijelentette, hogy az osztrák miniszterelnöknek a magyar közjogra vonatkozó kijelentéseivel érdemben nem kíván foglalkozni, mert „ha egy állam miniszterelnöke egy másik állam közjogára vonatkozólag kijelentéseket tesz, azoknak sem jogi hatályuk, sem valami különösebb politikai jelentőségük nem lehet.” Ezért Koerber beszéde „...egy előkelő idegennek dilettáns nyilatkozata, amelynek valami különösebb súlyt tulajdonítani hiba volna.” A Szabadelvű Párt által elfogadott állásfoglalásra hivatkozott, 64 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XIX. Kötet. 335. országos ülés. 1903. nov. 13. 65 OSZK Kézirattári Növedéknapló 1957. 37. sz. Thallóczy Lajos levele Khuen-Héderváry Károlyhoz. 1903. november 7. 66 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XIX. Kötet. 339. országos ülés. 1903. nov. 18.
