Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
594 SOÓS LÁSZLÓ ezen idegen ajkú polgártársainkra nézve, de egyúttal fontos érdeke a magyar nemzetnek is.” Tisza István beszéde végén utalt arra, hogy a véderőtörvény revíziójára sort kell keríteni, amelynek fontos kérdése a kétéves katonai szolgálat bevezetése, továbbá az ország gondjainak megoldása érdekében az alkotmányos rend helyreállítását kérte. A kormányprogram ismertetése során a legtöbb bíráló közbeszólás a magyar vezényszó uralkodó általi elfogadását követelte. Már a kilences bizottság munkája során világossá vált, hogy a király a hadsereg létszámának felemeléséről hajlandó lemondani, de a felségjogai közé sorolt vezényleti nyelv kérdésében nem enged. Az ere vonatkozó magyar igényt az uralkodó, sem megalapozottnak sem indokoltnak nem tartotta. A király a magyar politikusok előtt többször kijelentette: „Én célszerűségi szempontból ragaszkodom az egy nyelvhez, nem a németet pártolom, de az egy nyelvet, adják nekem a volapüköt, azt sem ellenzem, de hadseregem harcképességét szeszélyeknek föl nem áldozom.”60 A miniszterelnök programjának az ellenzék részéről történő elutasítása már annak elhangzása előtt megtörtént. A Függetlenségi Párt Szederkényi Nándor vezetésével létrejött csoportja 1903. november 3-án a Pannónia Szálló különtermében értekezletet tartott, amelyen határozat született arra, hogy „a holnapi képviselőházi ülésen megkezdik a harcot Tisza István kormánya ellen.”61 A fenti határozat képviselőházi tolmácsolásával Holló Lajost bízták meg. Az értekezleten a többi ellenzéki párt képviselői is jelen voltak, ezért a résztvevők összejövetelüket pártközi tanácskozássá nyilvánították. A követésre ajánlott hangnemre jellemző a Néppárt vezércikke, amely a Tisza-kormány megalakulását így kommentálta: „Az erős kéz belevájta éles körmét a magyar alkotmány eleven húsába.”62 A kormányprogramot elutasító obstrukciós vita közben a sajtó tudomására jutott, hogy az 1903. november 10-én megtartott parlamenti ülés alatt a miniszterelnöki teremben a kormány tagjai teljes létszámban — ún. folyó ügyekről — minisztertanácsi ülést tartottak.63 A híradások arról tudósítottak, hogy az elkövetkező napokban a kormány programjához való hozzászólalásokat megszakítva, Tisza István indítványozni fogja az újoncmegajánlás napirendre tűzését. Miután a házszabályok szerint a napirendi vita keretében csak négy felszólalás engedélyezett, így valószínű, hogy az indítvány napirendre kerülését az ellenzék nem lesz képes megakadályozni. A kormány fenti tervét a november 12-én megtartott parlamenti ülésen Tisza Istvánnak az alábbi napirendre vonatkozó indítványával valósította meg: „a holnapi ülés napirendjére az újonclétszám megállapítását és a folyó évre szükséges újoncok megszavazását célzó két törvényjavaslatot tűzze ki.” Ezen akciónak köszönhetően —az ellenzék tiltakozása ellenére — Nyíri Sándor honvédelmi miniszter 1903. november 13-án 60 Budapesti Hírlap. XXV évfolyam 313. szám. 1905. nov. 12. Szeszély vagy nemzeti akarat. 61 Egyetértés, 1903. nov. 4. A Szederkényi-párt Tisza ellen. 62 Néppárt, V évfolyam. 45. szám. 1903. nov. 7. Kezdődik a Tisza-korszak. 63 Egyetértés, 1903. nov. 11. Kezdődik az erőszak. A nov. 10-én tartott minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvében erről nem szerepel feljegyzés. OL K27-1903. nov. 10.
