Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.591 szédeiket mondták el. A Szabadelvű Párt nevében Dániel Ernő arra tett javaslatot, hogy a volt házelnök érdemeit — a lemondás tudomásul vételével —jegyzőkönyvben rögzítsék. Az idő múltával a folyóson várakozó Apponyi Albert számára is világossá vált, hogy az ülésteremből kiszűrődő szóáradat már nem az ő személyéről szól, hanem a kormány bemutatkozásának megakadályozásáról. Ezért Apponyi feladta azt a tervét, hogy a személyét érintő vitában nem vesz részt, és Hock János beszéde alatt mégis bement az ülésterembe. Nagy ováció közepette kijelentette, hogy szándéka végleges és visszavonhatatlan, és ügyének lezárására kérte a képviselőket, majd elhagyta az üléstermet.49 Apponyi távozása után az elnök tíz perc szünetet rendelt el. A szünetben a várakozó kormánytagokkal az elnök a kialakult helyzetről tanácskozott. Ennek eredményeként az ülés újbóli megnyitását követően a kabinet bevonult az ülésterembe, és miután elfoglalták helyüket Tisza István átadta Dániel Gábor elnöknek a kinevezéséről szóló királyi kéziratot. A Szőts Pál jegyző által felolvasott királyi kéziratból a nagy hangzavarban a képviselők szinte semmit nem hallottak. A Szabadelvű Párt képviselői éljenzéssel, az ellenzék „ki vele, ki vele” kiabálással reagált a történtekre. „Miután pedig Dániel Gábor nemcsak fölolvastatta a Tisza által átnyújtott kéziratot, hanem mindjárt a Ház minden megkérdezése nélkül ki is mondta a határozatot, hogy a Ház azt hódolatteljes tudomásul veszi s a főrendiházhoz tovább küldi és a jegyzőkönyv vonatkozó pontját Szőts Pál jegyző által hitelesítésül fel is olvastatta, a fölfordulás teljes lett, s az ülést föl kellett függeszteni.”50 A szünetben, a terem közepén beszélgetve Tisza kijelentette „ Nem történt semmi. Nem mondtam programbeszédet, csak annyit jelentettem ki, hogy csöndesebb időben fogom elmondani.(...) Én most sem voltam semmi egyéb, mint a király postása. Hoztam az üzenetét, s kértem, vegyék tudomásul. A vitát sem akartam megszakítani az elnökkérdésről.”51 Az ülés újra megnyitása után Rakovszky István az ellenzék vezérszónokaként a házszabályok durva megsértésével vádolta meg Dániel Gábort és a lemondását követelte. A képviselőházi ülés a házszabálysértésről folyó vitával ért véget. A fentieknek köszönhetően a délutáni főrendiházi ülésen a tagok nem a képviselőházban rekedt királyi kéziratból értesültek a kormány kinevezéséről, hanem a miniszterelnöktől, aki az eddigi gyakorlattól eltérően nem a képviselőházban, hanem itt ismertette először programját. 1903. november 5-én Dániel Gábor a jegyzőkönyv hitelesítéséről szóló vitának kívánta elejét venni azzal, hogy az ülést megelőzően az elnöki irodába megbeszélést folytatott Kossuth Ferenccel, Barta Ödönnel és Polónyi Gézával. A tanácskozás eredményeként az ülés megnyitását követően Barta Ödön azt javasolta, hogy az előző napi jegyzőkönyvet a valósághoz híven fogalmazzák újra és ennek elfogadása után kerüljön sor a hitelesítésre. Válaszul Dániel Gábor elismerte tévedését, és törölték a jegyzőkönyvből a királyi kézirat tudomásul vé-49 Egyetértés, 1903. nov. 5. Tisza erőszakoskodik. 50OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy Albert: Az első Tisza-kabinet parlamenti küzdelmei. 1903-1905. 9. 51 Egyetértés, 1903. nov. 5. Tisza erőszakoskodik.
