Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
592 SOÓS LÁSZLÓ telére vonatkozó, szabálytalanul kimondott határozatot. A szavazást követően a képviselőház tudomásul vette, és jegyzőkönyvben most rögzítették, hogy előző nap a királyi kézirat felolvasása megtörtént. Az Apponyi Albert lemondásáról félbeszakadt vita folytatása miatt Tisza István miniszterelnöki programbeszédének elmondására november 6-án került sor.52 A miniszterelnöki programbeszéd a katonai reformok azon körének ismertetésével kezdődött, amely Tisza István szerint — az uralkodó és a nemzet közötti béke helyreállításával — az elkövetkező években megvalósítható.53 A Szabadelvű Párt politikájának folytonosságát és a nemzeti követelések bizonyos körének támogatását hangsúlyozva kijelentette: „ ezen kormány fenntartja hivatalbeli elődjének azon álláspontját, hogy a hadseregben és általában a közös intézményeknél használt jelvények az ország közjogi helyzetének meg nem felelnek.” Egyet értett az ellenzék azon követelésével, hogy a magyar honos tisztek „mielőbb magyar csapatokhoz helyeztessenek át,” de az itt jelentkező tiszthiány mérséklésére további intézkedéseket sürgetett.54 A magyar tisztek létszámának növelése érdekében a magyar alapítványi helyek szaporítása mellett állami tanintézetek létrehozását tartotta szükségesnek. Utalt arra, hogy a Delegáció programjában is szerepel magyarországi főreáliskola és kadétiskola alapítása. A katonai intézetek tannyelvének megállapításánál végrehajthatónak tartotta, hogy „az ország területén elhelyezett összes katonai intézetek osztályaiban a tannyelv és a vizsgálati nyelv a tantárgyak jelentékeny részére nézve magyar lesz, legalább oly mértékben, hogy a belépő iíjak előmenetelét a nyelvkérdés ne akadályozza és mindazok, akik a tanintézetet elvégezték, a magyar nyelvet teljesen bírják.” Továbbá lényegesnek tartotta, hogy a katonai bűnvádi perrendtartással foglalkozó törvényjavaslat lényegében elkészült, a képviselőház elé terjesztésének nincs szakmai akadálya.55 52 OL K26-1905-III-74. Tisza István miniszterelnök felterjesztése az uralkodó részére. 1903. nov. 13. A képviselőház 1903. nov. 7-én tartott ülésén elnökévé Perczel Dezsőt, alelnökévé Jakabfíy Imre képviselőket választotta meg. 53 Képviselőházi Napló, 1901-1905. Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés naplója. Budapest, 1901-1904. XVIII. kötet, 329. ülés. 1903. nov. 6. 54 A hiányzó magyar honos tisztek számát a honvédelmi miniszter 3000 főben határozta meg, ezért az alapítványi helyek számát 1073 fővel javasolta megemelni. A Honvédelmi Minisztérium számításai szerint amennyiben a tárca javaslata 1904 júniusáig törvényerőre emelkedik, akkor a bécsi és a bécsújhelyi akadémián 31, az alreáliskolákban 26, a hadapródiskolákban 200 magyar honos diák kezdheti meg tanulmányait. Az 1904. évben, a főreáliskolákban 49 tanuló, a Ludovika Akadémián 63 hallgató, a hadapródiskolákban 200 jelölt- összesen 312 fő tanulhatott. OL Pénzügyminisztérium, Elnöki iratok (a továbbiakban: K255)-1904-5.t-876. A honvédelmi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. márc. 9. 1903. nov. 1. és 1904. nov. 1. között a közös hadseregen belül 197 magyar honos tisztet és 4 hadapródot helyeztek át a Magyarországról kiállított csapatokhoz. Ezzel a közös hadsereg keretében szolgáló magyarországi csapatoknál beosztott magyar honos tisztek és hadapródok száma 3683-ra gyarapodott. OL Képviselőház és Nemzetgyűlés elnöki és általános iratai, 1861-1944 (a továbbiakban: K2)-AXV-4-5. A honvédelmi miniszter jelentése a magyar honos tisztek áthelyezéséről. 1906. 55 A reform fontosságára jellemző, hogy a katonai bíróságok az 1889. évi VI. törvény alapján még az 1855. évi katonai bűntető törvénykönyvet alkalmazták. Ld. még: OL Belügyminisztérium, Elnöki iratok (a továbbiakban: K1481-1903-19-504. Plósz Sándor igazságügy-miniszter felirata Széli Kálmán miniszterelnök részére. 1903. jan. 30. A katonai perrendtartás első tervezetét a közös hadügyminiszter 1902-ben hozta nyilvánosságra. A perrendtartásról a magyar és az osztrák honvédelmi
