Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.587 felelő számú alapítványi helyek alkotása s amennyiben szükséges az ország területén elhelyezett új képző intézetek felállítása, esetleg a honvédség képzőintézeteinek további kiépítése által. Annyi magyar ifjúnak tisztté való kiképzése biztosítandó, hogy a magyar tisztek száma a hadsereg tisztikarának minden ágazatában azon mértéket érje el, mely a magyar honos legénység számarányának megfelel, c; Ugyanazon célból szükséges továbbá az is, hogy a közös hadseregnek az ország területén elhelyezett s lehetőleg magyar honos tisztek vezetése alatt álló, tisztképző intézeteiben a tanterv akként módosíttassák, miszerint az intézetekben a tantárgyak jelentékeny részének tan- és vizsgálati nyelve a magyar legyen, legalább oly mértékben, hogy az ezekbe belépő magyar ifjak előmenetelét a tannyelv ne akadályozza s az ezekben kiképzett növendékek a magyar nyelvet teljesen bírják, úgy hogy megfelelő átmeneti idő után magyar honosra nézve a magyar nyelv tudása a tiszti kinevezés kötelező alapfeltétele legyen, d; Az ország költségén felállítandó magyar alapítványi helyek, az ország határain kívül csak azon intézeteknél fognak adományoztatok melyeknek megfelelő intézetek az ország területén nem léteznek. Amint pedig ilyen intézetek az ország területén felállítatnak, a megfelelő magyar alapítványi helyek ezen intézetekhez fognak áttétetni. 5. A magyar csapatok összes hatóságai a magyar hatóságokkal magyarul levelezzenek. 6. Az 1868. évi XXX. törvénycikknek Horvát-Szlavon országokra vonatkozó rendelkezései nem érintetnek. 7. Számos és fontos kérdés a véderőtörvény revíziója keretén belül lesz megfontolás alá veendő, ilyen mindenek előtt a kétéves szolgálat, figyelemmel az ország pénzügyi helyzetére, továbbá a békelétszám törvényhozási megállapítása és a póttartalék kontingentálása, valamint az egyéves önkéntesek esetleges második szolgálati évének törlése, vagy szabályozása. 8. A hadsereg vezér- és szolgálati nyelvére nézve fennálló jelenlegi állapot O Felségének az 1867-ben elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján tartatott fenn. A minisztérium politikai felelőssége — mint a korona minden tényére — erre is kiterjed, és az országgyűlésnek törvényszerű befolyása — mint minden alkotmányos jogra — erre nézve is fennáll. Ezt az állapotot a törvényhozás — korona és országgyűlés együtt — megváltoztathatja. A Szabadelvű Párt az ország ezen jogait hangsúlyozván, a vezér- és szolgálati nyelv kérdését programjába nem veszi fel, mert ezt a nemzet nagy érdekeit érintő fontos politikai okokból kívánatosnak nem tartja.” A Széli Kálmán elnök és Münnich Aurél jegyző által aláírt tervezet szövegét Tisza István két ponton kérte módosítani. Törlésre javasolta a negyedik pont c; részéből a német nyelv hegemóniáját gyöngítő és a nemzetiségi tisztjelöltek előmenetelét megnehezítő alábbi tagmondatot: „... úgy hogy megfelelő átmeneti idő után magyar honosra nézve a magyar nyelv tudása a tiszti kinevezés kötelező alapfeltétele legyen.” Továbbá a nyolcadik pont első mondata helyett, amelyben a hadsereg vezérleti és szolgálati nyelvére vonatkozólag csak a
