Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
586 SOÓS LÁSZLÓ harcot, fognám azt a parlamentarizmus szellemével megegyező alkotmányos fegyverek igénybevételével megküzdeni.”37 A miniszterelnöki program-nyilatkozat után Tisza István Khuen-Héderváryval tárgyalt, és a délután három órakor induló vonattal visszautazott Budapestre, hogy a királlyal kötött megállapodását a Szabadelvű Párt politikusaival is elfogadtassa és a kormány összetételéről egyeztessen. Az 1903. október 27-én délelőtt tartott ülésén a kilences bizottság arról tárgyalt, hogy elfogadható-e számukra az a program-tervezet, amelynek alapján a király Tisza Istvánt a kormányalakítással megbízta. Mivel a bizottság nem jutott egyhangú megállapodásra, ezért úgy döntöttek, hogy jóváhagyásra az eredeti mellett a Tisza István által módosított szöveget is a 28-án tartandó pártértekezlet elé viszik. A kilences bizottság az elvégzett munkájának eredményét, az 1903. október 27-én megtartott ülésén az alábbi javaslatba foglalta:38 „Az országgyűlési Szabadelvű Párt folyó évi szeptember hó 28-án tartott értekezletéből egy kilenctagú bizottságot küldött ki oly utasítással, hogy a katonai kérdésekre vonatkozó párt-program tervezetet készítsen, és ezt terjessze a párt értekezlete elé. A kiküldött bizottság alábbiakban terjeszti javaslatát a tisztelt párt-értekezlet elé: 1. A közös hadsereg jelvényei, melyek ma alkalmazásban vannak, nem felelnek meg az ország közjogi állásának, ezért a jelvények kérdése közjogunknak megfelelően rendezendő. 2. A katonai büntető eljárás mielőbb terjesztessék az országgyűlés elé. A szóbeliség és nyilvánosságra alapított eljárásnál a magyar állam nyelve érvényesítendő. Ennek módozatait az előterjesztendő törvény lesz hívatva megállapítani. 3. A közös hadsereg szolgálati kötelezettség teljesítése körüli törvényes kedvezmények legfelső fokú eldöntése kizárólag a honvédelmi miniszterre bízassák és ezen kedvezmények oda ítélése lehetőleg méltányos alapokra fektettessék. 4. Régi törvényeinkben is ismételten kifejezett kívánsága és senki által kétségbe nem vont jogos igénye a magyar nemzetnek, valamint a harcképesség lehető fokozása szempontjából eminens érdeke a hadseregnek is, hogy a magyar csapatok magyar tisztekkel láttassanak el, és a nemzet fiai a hadsereg vezetésénél megfelelő mértékben érvényesüljenek. Szükségesnek látjuk ennélfogva, hogy: a; az 1868. évi augusztus hó 11-én kelt legfelsőbb kézirat értelmében a nem magyar csapatoknál szolgáló magyar honos tisztek magyar csapatokhoz helyeztessenek át, b; a tisztképzés ügye akként fejlesztessék, hogy a magyar tisztek létszámában mutatkozó hiány fedezése s a magyar csapatoknak magyar tisztekkel való ellátása állandóan biztosíttassák. E célból magyar ifjak számára fenntartott meg-37 Egyetértés, 1903. okt. 27. Tisza kormányt alakít. 38 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára 44/a fond. Gróf Tisza István iratai, 2. csomó. 7. tétel 62. A Kilences Bizottság javaslata. 1903. okt. 27. (Október 27-én este Berzeviczy Albert lakásán Tisza István a házigazdával, Hieronymi Károllyal és Lukács Lászlóval a kormány programjáról tárgyalt.)
