Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.585 zött, Budapesten nem lehet parlamenti többséggel rendelkező kabinetet létrehozni. Az uralkodó a történtek ellenére ragaszkodott az elképzeléséhez, ezért a vasárnap ellenére, délután két órára a magyar politikusokat további megbeszélésre hívta össze. A bécsi közéletben nagy meglepetést váltott ki az a vasárnap délutáni tanácskozás, amelyre az uralkodó Khuen-Héderváry Károlyt, Lukács Lászlót és Tisza Istvánt hívta meg. A megbeszélésen az uralkodót Tisza István tájékoztatta és két társa támogatásával indokolta azokat a módosításokat, amelyeket a megegyezés érdekében a kilences bizottság előterjesztésén a maguk részéről kivitelezhetőnek tartottak. A magyar politikusok szerint számítani lehet arra, hogy a kormányválság mielőbbi megoldásában érdekelt Szabadelvű Párt tagsága, amely a katonai program-tervezet feletti végső döntést jogosult kimondani, az összehívandó értekezleten a leendő miniszterelnök javaslatát elfogadja. Az együttes kihallgatás után a király, még az este folyamán, a Hofburgban tartózkodó három közös miniszter — Goluchowski, Pitreich és Burián — véleményét is ki akarta kérni, ezért csupán a másnapi folytatásban állapodtak meg.36 Tekintettel arra, hogy minden hétfő délelőtt Ferenc József általános kihallgatást tartott, ezért a három magyar politikus arra gondolt, hogy a következő együttes kihallgatásukra 26-án, a délutáni órákban kerül sor. A magyar miniszterelnök és két társa az audiencia után abban állapodott meg, hogy újabb felkészítő megbeszélés érdekében, másnap reggel a magyar minisztérium épületében ismét találkoznak. A kilenc órai találkozóra (október 26) Tisza István nem érkezett meg, mert nyolc óra tájékán az udvari futár a Sacher Szállodában arról értesítette, hogy az uralkodó kilenc órára várja. A mintegy ötven percig tartó kihallgatás után Tisza István megfogalmazta a sajtónak adandó nyilatkozatát, ezt követően a magyar minisztériumba visszatérve Lukács Lászlóval tanácskozott, és az ott várakozó újságírókat — az elkészített szöveg felolvasásával — az alábbiakról tájékoztatta: „0 Felségétől megbízást kaptam kabinet alakításra, oly körülmények között, melyek parancsoló kötelességemmé tették, hogy a koronát és az országot közügyeinknek mai súlyos állapotában ne hagyjam felelős kormány nélkül. Az a program, melyet a függőben lévő katonai kérdések tekintetében a kormány elő fog terjeszthetni: a kilences bizottság eddigi egyhangú megállapodásainak csak aránylag lényegtelen módosításait igényli. Ez irányú kérésemet mielőbb elő fogom a kilences bizottságnak terjeszteni, s egyúttal kérni fogom, hogy a módosításokat az eredeti szöveggel együtt terjessze a pártértekezlet elé. Ekként mindenki hű képet alkothat magának ama módosítások hordereje felől, melyek szükségesek, hogy a Szabadelvű Párt kebeléből kormány alakulhasson, s az ország az anarchiától és a konfliktus veszedelmétől megmentessék. Reményem van rá, hogy az előterjeszthető program megnyugvást fog kelteni az országban, és rá fogja bírni az ellenzéket is arra, hogy további akadályt ne gördítsen a változatlan újonclétszám és a költségvetési felhatalmazás megszavazása elé. Első sorban e cél békés elérésére fogok törekedni, és csak ha az ellenzék magatartása tenné kikerülhetetlenné a 36 Egyetértés, 1903. okt. 27. Tisza tervei.
