Századok – 2015

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)

584 SOÓS LÁSZLÓ Budapesten csak „kigondoló” bizottságként emlegetett kilencek készülő határozatáról, mint elnök Széli Kálmán 1903. október 7-én tájékoztatta a ki­rályt. Az audiencián a kilences bizottság elnöke utasítást kapott arra, hogy olyan programot készítsenek, amelynek mérsékelt katonai követeléseit Bécs­­ben is elfogadják, és az így létrejött elvi alapon egységes párt álljon a leendő kormány mögött.32 Az átdolgozott tervezetet Lukács László pénzügyminiszter 1903. október 19-én vitte Bécsbe, hogy azt újabb egyeztetés céljából az uralko­dónak bemutassa.33 Budapesten október 21-én vált ismerté, hogy a király a Lukács László által tett előterjesztést sem fogadta el. A Szabadelvű Párton be­lüli bizonytalanságot fokozta, hogy még a párton belül sem került ismertetésre az a szöveg, amit a kilences bizottság elkészített, így a módosításra vonatkozó uralkodói igényeket csak találgatni lehetett. Többen azt is kifogásolták, hogy a bizottság tagjai túllépték a megbízásukkor kapott jogosítvány kereteit, mert a párt programjának kidolgozására, és nem a királlyal való alkudozásra nyertek felhatalmazást. A bizottság eredeti célkitűzése Lukács László — az uralkodó ál­tal szorgalmazott — közbenjárására jelentősen módosult, elsősorban már nem a kormányzópárt részére készítettek katonai programot, hanem a király szabta kereteken belül igyekeztek némi nemzeti követeléseket érvényesíteni. A meg­beszélések forgatókönyve állandósult, a bizottság egyre szerényebb igénye az elveihez makacsul ragaszkodó király ellenállásán sorra hajótörést szenvedett. A kilences bizottság 1903. október 22-én megtartott ülésén a királyi köve­telések nyomán a tanácskozás három meghatározó politikusa — Apponyi Al­bert, Széli Kálmán, Tisza István — között is fellángoltak az ellentétek, mert már világosan kiderült: olyan programot nem képesek összeállítani, amely a párt tagságának valamint a koronának egyaránt megfelel. A kilences bizottság­nak az uralkodói követelésre adott elutasító válasza nyomán Lukács László közvetítő szerepe véget ért, és nyilvánosságra került a döntés, mely szerint Fe­renc József a továbbiakban csak Tisza István miniszterelnöki megbízásáról kíván tárgyalni.34 Tisza Istvánt 1903. október 25-én reggel Khuen-Héderváry tájékoztatta arról, hogy Lukács egyeztetésének kudarcából a király azt a következtetést vonta le, mely szerint a parlamenti ellenzék obstrukcióját erőszakos eszközzel kell megtörni, a párton belül pedig Apponyi Albert szerepét a minimálisra kell csökkenteni. Számítani lehetett arra, hogy a király olyan kormányprogrammal kívánja megbízni Tisza Istvánt, amely több ponton is eltér a Szabadelvű Párt által kiküldött bizottságétól. A tíz órakór kezdődő audiencián az uralkodó való­ban arra szólította fel Tisza Istvánt, hogy a kilences bizottság program-terveze­tének mellőzésével vállalja el az új kormány megalakítását.35 A magyar politi­kus a kormányalakításra vonatkozó felkérést nem fogadta el, mert biztos volt abban, hogy a párt katonai programja nélkül, az ismert politikai viszonyok kö-32 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. okt. 7. 33 Egyetértés, 1903. okt. 20. Az új kabinet. 34 Egyetértés, 1903. okt. 25. Lukács végzett. 35 OSZK Kézirattár Növedéki napló. 1957. 37. sz. gróf Tisza István levele iß. gróf Andrássy Gyulának, 1903. október.

Next

/
Thumbnails
Contents