Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
582 SOÓS LÁSZLÓ A fenti vélemények tükrében nagy meglepetést keltett, hogy a Szabadelvű Párt 1903. szeptember 23-án, délután folytatott ülésén, Andrássy Gyula határozati javaslatára a jelenlévők egyhangúan elfogadtak egy nyilatkozatot, amely szerint a párt megnyugvással fogadja el a miniszterelnöknek a hadparancsra vonatkozólag tett nyilatkozatát, további tárgyalására nincs szükség, ezért ezt a határozatát a Ház elé nem viszik.25 A fenti határozatot a Néppárt nevében gróf Zichy János „kielégítőnek” minősítette.26 A Szabadelvű Párt egységes állásfoglalása, illetve Apponyiék feltétel nélküli „visszavonulása” mindenkit meglepett. A „megegyezésben” a határozati javaslat megszövegezése is közrejátszott, mert annak el nem fogadása a király elleni állásfoglalást jelentette volna. Ezt Apponyiék nem merték felvállalni. A kormánypártban kialakult helyzetet a Hungária Szállodában megtartott vacsorán az egyik képviselő így jellemezte „Egy pár napra megint össze vagyunk drótozva...” 27 Khuen-Héderváry Károly az új kabinet megalakítását 1903. október 5-ére tervezte, ezért szeptember 27-én Bécsbe utazott, hogy programját az uralkodóval megismertesse. A megbeszélésre Khuen egy több pontból álló tervezetet vitt magával, amelyben a katonaságot érintő — a minisztertanács által elfogadott — kéréseket terjesztett a király elé.28 Nevezetesen: a címer- és zászlóhasználat szabályozására egy szakbizottság kinevezése; a magyarországi illetőségű tisztek magyar csapattestekhez helyezése; a katonai büntető eljárásban az ügyvédek magyarul és horvátul is tarthassák védőbeszédeiket; a magyarországi katonai nevelő intézetekben magyar nyelven is oktassanak; a magyarországi katonai intézetekben a honiak részére az állami alapítványi helyek növelése; a kismartoni katonai intézetnek a székelyföldre helyezése, és helyére egy katonai főreáliskola és egy tüzér hadapród iskola felállítása; a magyar hatóságokkal a levelezés nyelve magyar legyen; a katonai épületekben magyar illetve horvát nyelvű feliratok helyezzenek el, és végül a magyar honvédségnél műszaki alakulatok szervezése. Ferenc József a magyar követeléseket, az első öt pont kivételével — a cseh és lengyel igények felerősödésétől tartva — nem tartotta teljesíthetőnek. A holtpontról történő kimozdulás érdekében a Szabadelvű Párt vezetői 1903. szeptember 28-ára értekezletet hívtak össze annak érdekében, hogy mind a király, mind a tagság számára elfogadható ún. katonai program kidolgozására tervet készítsenek. A tanácskozáson határozatot hoztak az ún. kilences bizottság megalakításáról, amelynek tagja lett: a régi nemzeti pártiak részéről Apponyi Albert, Hódossy Imre és Bolgár Ferenc, az ó-liberálisok közül Hieronymi Károly, Tisza István és Münnich Aurél, a mágnások képviseletében Andrássy Gyula és Széli Kálmán, a horvátokat pedig Josipovich Imre képviselte.29 viselt királyságok és országok részére a múlt évben megszavazott kontingensnél nagyobb számban csak akkor és oly mértékben történhetik, ha és amely mértékben a véderőtörvény 14.§-a értelmében ez a magyar korona országaira eső újonc kontingensre nézve megtörténik.” Alkotmány, 1903. szept. 24. 25 Magyarország, 1903. szept. 23. 26 Pesti Napló, 1903. szept. 24. 27 Egyetértés, 1903. szept. 24. Apponyiák hirtelen Pálfordulása. 28 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szept. 27. Független Magyarország, 1903. szept. 24. 29 Egyetértés, 1903. szept. 29. Nincs program!
