Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
szerezze. Láng Lajos és Thallóczy Lajos még a délelőtt folyamán felkeresték Szögyény Lászlót, aki vállalta, hogy a kézirat ügyében a királynál eljár. Ezen idő alatt az audiencián megjelenő Khuent a király biztosította arról, hogy nem volt szándékában a nemzetet megbántani, csak a katonáknak akarta értésére adni, hogy „züllést” nem enged.20 A megbeszélésen az uralkodó kijelentette, hogy nincs kifogása a magyarokat megnyugtató kézirat kiadása ellen, sőt átadott egy fogalmazványt, amelyet szeptemberben vitt magával Budapestre. Ez lett volna a kinevezett új miniszterelnök „útravalója” és az uralkodó most ehhez a szöveghez hasonló kézirat megfogalmazására tett javaslatot.21 Khuen-Héderváry visszatérve a szálláshelyére a fenti kéziratot átadta Thallóczy Lajosnak, azzal a kéréssel, hogy annak alapján készítsen el egy tervezetet. Khuen-Héderváry miniszterelnöknek és politikus társainak csak napokon át tartó alkudozás után sikerült elérni, hogy Ferenc József a magyarországi várakozásoknak is némileg megfelelő szöveget jóváhagyjon. Az 1903. szeptember 22-én aláírt és 23-án nyilvánosságra hozott nyilatkozat, amely a miniszterelnökhöz intézett, ellenjegyzet királyi kézirat formájában jelent meg, azon kívül, hogy Khuen-Héderváry Károly ismételt kormányalakítási megbízatását rögzítette, lényegesen új információkat ne tartalmazott.22 A Függetlenségi Párt szeptember 23-án megtartott értekezletén Kossuth Ferenc pártelnök szerint a kézirat „semmi egyéb, mint a hadparancsnak más szavakkal való ismertetése.”23 Annak ellenére, hogy Kossuth Ferenc véleményével az osztrák lapok is egyet értettek Koerber osztrák miniszterelnök a kéziratban tett uralkodói gesztust is soknak találta. Ezért az 1903. szeptember 23-ára összehívott Reichsrath ülésén, a katonaságot érintő magyar igényekre Koerber kormánya nevében így reagált: „...a hadseregnek a támasztott követelések értelmében való átalakítása esetén Ausztria a törvények hatalmánál fogva azon kérdések elé állítatnék [állíttatnék - EL.], hogy a jelenleg fennálló kötelék a két államfél között továbbra is fenntartandó-e. ...Kijelentettük bátran, hogy minden osztrák kormánynak a közös hadsereg minden ügyére vonatkozó és őt illető befolyását minden időben törvényes terjedelemben biztosítottnak kell látnia. .. .A döntés már megtörtént, a legfőbb hadúrnak akarata az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege olyan maradjon, amilyen most: közös és egységes, minden alapvonásában érintetlen.”24 20 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szept. 19. 21 A szöveget König Károly osztályfőnök fordításában lásd: Soós László: A chlopy hadparancsot követő királyi kézirat létrejöttének körülményei és a Khuen-Héderváry-kormány bukása. Levéltári Közlemények, 81. 2010. 206-207. 22 A király kérésére többször átjavított tervezetek elkészítésében magyar részről Huen-Héderváry Károly, Tallóczy Lajos, Láng Lajos, Vértesy Kálmán, Radó Antal és Szögyény-Marich László vettek részt. A tervezetek szövegét lásd: Soós László: A chlopy hadparancsot követő királyi kézirat létrejöttének körülményei és a Khuen-Héderváry-kormány bukása. Levéltári Közlemények, 81. 2010. 206-217. 23 Pesti Napló, 1903. szeptember 24. 24 Képviselőházi Napló 1901-1903. XVIII. kötet. 322. országos ülés. 1903. szept. 24. Az osztrák miniszterelnök beszédét a magyar parlamentben Kossuth Ferenc ismertette. A Koerber bezsédének nyomatékot adva Zénó Welsersheimb honvédelmi miniszter az alábbi törvényjavaslatot terjesztette elő:„Az 1903. febr. 26-iki törvény (Birodalmi Törvénytár 53. sz.) 2.§. helyébe a következő teendő: A hadseregbe (hadi tengerészet) való újoncok tényleges besorozása és újoncozása a Reichsrath-ban kép-TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA. 581
