Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
580 SOÓS LÁSZLÓ Ezzel egy időben diplomáciai körökben világossá vált, hogy a német császár rövid, udvariassági látogatásként megtervezett bécsi programját a balkáni események gyökeresen átírják. A török-bolgár katonai szembenállás kiéleződése, Törökország felosztásának kérdése hosszabb egyeztető tárgyalásokat igényelt. Erre utal, hogy mind a német császár, mind az orosz cár* 18 későbbi látogatásában a külügyminiszterek kiemelt szerepet kaptak. A bel- és külpolitikai események hatására, a hadserege minden megmozdulását nagy figyelemmel kísérő uralkodó, az őszi galiciai hadgyakorlatra is csak késve tudott eljutni, ezért személyének helyettesítését—a 7. és 12. hadtest irányítását—Ferenc Ferdinánd főhercegre bízta, és csak a nagyobb lovassági hadműveletre érkezett meg vezérkarához. A Ferenc Józsefet fogadó katonai vezetők határozottan elítélték a magyar parlamenti ellenzék követeléseit és politikai eszköztárát, mivel—nézeteik szerint—ez nem csupán a nagyon fontosnak tartott újonclétszám emelését, hanem a birodalmi haderő egységét, tekintélyét is veszélyezteti. A hadgyakorlat jó alkalom volt arra, hogy véleményüket az uralkodóval elfogadtatva, a pesti követelésekre „katonás” választ adjanak. Ennek szellemében írta alá az uralkodó 1903. szeptember 16-án, a Chlopy-ban berendezett főhadiszálláson keltezett hadparancsát, amelyben a hadsereget érintő — annak egységét és erejét veszélyeztető — minden magyar követelést elutasít.19 Az 1903. szeptember 17-én nyilvánosságra hozott hadparancs Budapesten nagy felháborodást váltott ki, mert nem csupán a kibocsátás formája volt meglepő, hanem az is, hogy a király az alkotmányos konfliktus feloldása érdekében a hadsereghez fordult. A Khuen-Héderváry környezetében lévő politikusok egyetértettek abban, hogy a hadparancsot — annak negatív hatását mérséklő — uralkodó kézirattal ki kell egészíteni, mert Magyarországon azt hiszik, hogy ezzel a katonaságot érintő minden nemzeti követelésre elutasítás vár. 1903. szeptember 19-én a Bécsben tartózkodó miniszterelnököt Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter is arról tájékoztatta, hogy üres kézzel nem térhet haza, a pártjának tagjait meg kell nyugtatnia, vagy a pártszakadás folyamatát el kell indítani. Az uralkodói kézirat eszméjét Láng is helyeselte, és kész volt arra, hogy tervükhöz Szögyény-Marich László berlini nagykövet támogatását megkotlott. A császár a kerapáncsai, bedai és a böki vadászterületen, tehát a Mohács alatti Duna mindkét partján vadászott. A vadászterületet szeptember 10-től, a Pécsi Csendőrkapitányság állományán és a környező községek rendőrein kívül további 56 fős csendőralakulat biztosította. A környező falvakban, vasútállomásokon, dunai átkelőkön detektívek teljesítettek szolgálatot. Ld. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: OL) Belügyminisztérium rezervált iratok (a továbbiakban: K149) -1903-5-629. Baranya vármegye főispánjának átirata a belügyminiszterhez a német császár programjáról. 1903. aug. 4. Bács-Bodrog vármegye főispánjának jelentése szerint „A csendőrség és rendőrség oly nagy szánban volt kirendelve, hogy az őrszemek egy kilométer távolságra voltak elhelyezhetők.” A vadászat ideje alatt a főispán is a helyszínen tartózkodott. Ld. OL K149-1904- 5tétel-857.sz. Bács-Bodrog és Zombor sz. kir. város főispánjának jelentése a belügyminiszter részére.1903. szeptember 17. 18 II Miklós cár 1903. október 3-án a Bécsi látogatása alkalmából, a Mürzstegen-i vadászaton Goluchowski osztrák-magyar és Lamsdorff orosz külügyminiszter megegyezett a balkáni status quo fenntartásában és a Macedóniában bevezetendő reformokról. 19 A hadparancs teljes szövegét lásd: Soós László: A chlopy hadparancsot követő királyi kézirat létrejöttének körülményei és a Khuen-Héderváiy-kormány bukása. Levéltári Közlemények, 81. 2010. 201.
