Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.579 1903. szeptember 6-án a király Khuen-Héderváry miniszterelnökön kívül csak - a miniszterelnöki székbe nagyon visszavágyó- Széli Kálmánnal tanácskozott. A kormányának bukásáért pártját hibáztató Széli Kálmán többnyire vidéken tartózkodott, és lemondása óta a szabadelvű pártkörben egyetlen alkalommal sem jelent meg. Széli Kálmán személyének ismételt előtérbe kerülését többen azzal indokolták, hogy a politikai holtpontról való kimozdulás érdekében kompromisszumot kell kötni az ellenzékkel. Erre a feladatra, mint a „paktumok nagymesterét” Széli Kálmánt tartották a legalkalmasabb embernek. A kormányválság elhúzódását látva egyre többen sürgették a Szabadelvű Párt értekezletének összehívását és egy — a nemzeti követelések befogadását tükröző — mindenki által támogatható program kidolgozását. Ettől remélték a párt egységének megőrzését, mivel egy elfogadott programmal induló miniszterelnök mögül nem lehet — politikai véleménykülönbségre hivatkozva — kihátrálni. A program új elemeként vetették fel, hogy tárgyalni kell az ellenzékkel a pártközi konferencia összehívása érdekében, mert nélkülük nem lehet az új kormány elképzeléseit megvalósítani.14 A király szeptember 9-én délután — csalódottan — azzal az ígérettel utazott vissza Bécsbe, hogy húszadika táján visszatér. Mivel elképzeléséből semmit nem tudott megvalósítani, elutazása előtt örömmel vette Khuen-Héderváry újabb tervét, hogy Andrássy Gyula — akinek 67-es hűségében mindketten meg voltak győződve — kormányalakítását készítsék elő. Andrássy már korábban is azt hangoztatta, hogy Apponyi Albert és Wekerle Sándor nélkül nem lehet egy munkaképes kormányt létrehozni. Most Khuen-Héderváry felajánlotta Andrássynak, hogy segít neki a két fenti politikussal a kormányválságot felszámolni, és a tervének komolyságát hangsúlyozandó a király személye körüli tárcát magára vállalta.15 Andrássy beleegyezett abba, hogy az uralkodóval történő újabb egyeztetés érdekében tizedikén Bécsbe utazzon. A sajtó előtt titokban tartott kihallgatásra 1903. szeptember 11-én került sor. A király Apponyi és Wekerle szerepvállalásának nem örült igazán, de beleegyezett, mert nem akarta, hogy az elhúzódó válság során őt hibáztassák, hogy ezt a megoldási formát nem próbálta ki. Andrássy Gyula az általa javasolt két miniszter-jelölttel szeptember 14-én tárgyalt, de a megalakítandó kormányban egyikőjük sem kívánt szerepet vállalni. Khuen véleménye szerint Apponyit Wekerle Sándor beszélte le arról, hogy az Andrássy kormányban miniszterséget vállaljon, mert ő maga számára csak a miniszterelnöki posztot tartotta elfogadhatónak.16 Ezek után a megbízott miniszterelnök kényszeredetten bevallotta, hogy végére jutott minden kombinációnak, amely az új kormány megalakulását elősegíthetné. A fenti erőfeszítések ellenére az uralkodó azon törekvése, hogy a pesti politikai krízist a magyarországi vadászaton17 részt vevő német császár 1903. szeptember 19- ére tervezett bécsi látogatása előtt megoldja, kudarcba fulladt. 14 Egyetértés, 1903. szept. 10. Közeledés az ellenzékhez. 15 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szept. 9. 16 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szept. 14. 17 A német császár vadászat céljából 1903. szept. 13-án, vasúton Mohácsra érkezett. Mohácsról hajon vitték Frigyes főhercegnek a mohácsi járásban fekvő birtokára, ahol szeptember 17-éig tartóz-
