Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
578 SOÓS LÁSZLÓ rány azokat az ellenzéki politikusokat is visszavitte az obstrukciót folytatok táborába, akik addig a Khuen-Héderváryval korábban kötött megállapodást betartották. A politikai válság felszámolására kiutat nem találó Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök lemondását az uralkodó 1903. augusztus 7-én elfogadta, és a kormány távozását augusztus 10-én az országgyűlés tudomásul vette.9 A kormány lemondását követően Khuen-Héderváry arra kérte az uralkodót, hogy a magyarországi közhangulat javítására a Szent István-ünnepen személyesen vegyen részt, és egyben előterjesztette azon politikusok névsorát, akiket a politikai válság felszámolása érdekében meghallgatásra javasolt.10 Az új miniszterelnök kinevezése érdekében Ferenc József 1903. augusztus 19-én érkezett Budapestre, és az elkövetkező napokban a Szabadelvű Párt valamennyi politikai csoportosulásának képviselőit kihallgatáson fogadta.11 A megbeszélések eredmény nélkül zárultak, mert a király kívánsága, hogy a kormányválság a hadsereget érintő magyar követelések teljesítése nélkül oldódjék meg, nem teljesült. Az uralkodó augusztus 29-én azzal az ígérettel utazott vissza Bécsbe, hogy az angol király látogatását követően a megbeszélések a budai várban tovább folytatódnak. Ferenc József ígéretéhez híven, 1903. szeptember 4-én ismét Budapesten kezdte meg a tárgyalásokat — a közvélemény szerint — azzal a céllal, hogy megtalálja azt a személyt „aki ö felsége politikai programját végrehajtsa. ”12A kiszivárogtatott hírek szerint a király a közös hadsereg vezényleti és szolgálati nyelvének dolgában semmiféle engedményt nem ad, de a kisebbnek minősített követeléseket hajlandó elfogadni, annak érdekében, hogy a magyar állam önállósága az egységes közös hadseregben kifejezésre jusson. Ezek közé sorolták: a katonai bíráskodásban és az intézetekben a magyar nyelv használati jogának bővítése, a nemzeti zászló és jelvények szerepeltetésének engedélyezése, valamint a magyarhonos tiszteknek a magyar ezredekhez való fokozatos áthelyezése. A fenti szellemben kezdődő kihallgatások sorát ismét Khuen-Héderváry miniszterelnök nyitotta meg. Ezen a napon csak olyan politikusokkal kívánt tárgyalni a király, akik a politikai krízis gyors felszámolása érdekében a nemzeti követeléseket a lehető legszűkebb körre kívánták leszorítani. Ezért került a meghívottak listájára Andrássy Gyula, Hieronymi Károly és Tisza István. Már az első tárgyalási napon kiderült, hogy a kormányzópárt többsége által támogatott Lukács László sem mutat különösen nagy hajlandóságot arra, hogy a pénzügyek mellé a miniszterelnökség gondjait is magára vállalja.13 9 Képviselőházi napló 1901-1906. 321. országos ülés, XVIII. kötet. 1903. aug. 10. A kormány lemondása a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny) 1903. augusztus 10-én jelent meg. 10 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. aug. 14. 11 Az 1903. aug. 21-én tartott audiencián a két házelnök, gróf Csáky Albin a főrendiház és Apponyi Albert a képviselőház elnöke vett részt. A további napokon a király elé járult: Andrássy Gyula, Károlyi Sándor, Lukács László, Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, Hódossy Imre, Bánfíy Dezső, Hieronymi Károly, Széli Kálmán, Tisza István, Darányi Ignác és Fáik Miksa. Goluchowski külügyminiszter augusztus 22-én és 26-án tartózkodott Budapesten és tárgyalt az uralkodóval. 12 Egyetértés, 1903. szept. 5. Lukács László megbízatása. 13 Egyetértés, 1903. szept. 5. Mit hoz Lukács?
