Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jasna Turkalj: Az "új és régi Jelačič kultusz" ellenfelei - A jogpártiak Josip Jelačič bánról
AZ „ÚJ ÉS RÉGI JELAČIĆ KULTUSZ“ ELLENFELEI... 571 kább vesszünk oda mind egy szálig, mintsem alávaló módon sínylődjünk német rabságban” szögezi le Kvaternik.60 Kitérve a bécsi lap írására — mely szerint a jogpárti agitációt mindenképp meg kell akadályozni, mert aláássa a császári hatalmat, polgárháborúhoz és az ország széteséséhez vezet — Kvaternik a második, „Cs. és kir. hadsereg és az osztrák tábornokok” című fejezetben kifejti, hogy nevezett sajtótermék „méltatlan és gyermeteg” megállapítása, mi szerint „Rauch báró ‘nyolc’ földművese” Ausztriára fenyegetést jelent nem a jogpárti agitáció; hanem az állam, az uralkodó és a hadsereg tekintélyét rombolja.61 A Währ-Zeitung-ból Kvaternik kiemel bizonyos állításokat, melyekkel alátámasztja jogpárti érveit, mi szerint a Jelačić előtti tisztelgés és ünneplés árulás, mely Ausztria érdekeit szolgálja. Noha nem említi név szerint Jelačić-ot, világos hogy a „Jó osztrák nem lehet jó horvát”, „Ausztria egysége és hatalma kizárja a horvát állam egzisztenciáját”, „Osztrák tábornok a horvátságnak csak ellensége lehet”, „A szolgálatok, melyeket egy horvát gyökerű tábornok tesz Ausztriának, saját népe elárulása”62, megállapítások elsősorban rá vonatkoznak. Egy horvát vérből való tábornok, aki az osztrák vagy a dualista rendszer, illetve a horvát jogokat és hazaszeretetei kizáró patriotizmus szolgálatában áll, nem nevezhető horvát hazafinak. - hangsúlyozza Kvaternik. Egy osztrák tábornok, akármely nemzetiségből legyen is - állapítja meg Kvaternik - nem ismer egyebet, mint: „Gott, Kaiser und Oesterreich”, emiatt igen naiv dolog abban reménykedni, hogy amaz mást is képes cselekedni, mint bármely egyéb német katonatiszt.63 Ausztria ilyen hű szolgája volt Jelačić is, kihez hasonló „hazafit” nem nehéz találni a horvát történelemben, azzal a különbséggel, hogy a horvát nép egyetlen osztrák tábornok vagy „katona-bán” alatt sem „élt meg és szenvedett át annyi szörnyűséget, mint épp Jelačić bánsága alatt”. A horvát nép elhitte neki 1848-ban, hogy „Budára indul a horvát koronáért! - Az ám, de végül e bizonyos horvát korona helyett a határőrök Jelačić-tyal egyetemben sváb töviskoronát harcoltak ki maguknak!” Ennek okán nem értelmetlenség-e és „aljas tett” ünnepelni efféle emlékeket, mi több, nem jelent-e mindez visszatérési kísérletet a népet ugyanúgy megszégyenítve és megnyomorítva, azaz „nem jelenti-e a nép elárulását”? - teszi fel a kérdést Kvaternik a harmadik fejezetben, melynek „Jelačić bán ajándékainak emlékezete”64 címet adta. Állításait ebben a részben is nemzeti párti sajtóorgánumok cikkeivel támasztja alá, melyek az 1868-1870. közötti időszakban igen ellentmondásosan értékelik Jelačićot.65 A negyedik, „Új Jelačić-mitosz és hatásai” című fejezetben Kvaternik 60 Kvaternik, Evgenij: Rieč u sgodno vrieme, (k.n.), Zagreb, 1870, 6. 61 U.a., 8-9. 62 Kvaternik a Wáhr-Zeitung-ból vett idézeteket német nyelven közli: „’..Ein guter Oesterreicher schliesst einen guten Kroaten aus’: — ‘Einheit und Macht Oesterreichs schliesst die Existenz des kroatischen Staates aus’; — ‘ein österreichischer General ist an und für sich ein Gegner des Kroatenthums’”, „’Dienste, die ein General aus dem kroatischen Volke für Oesterreich leistet, sind Verrath am eigenen Volke..’”, U.a., 9. 63 U.a., 10-11. 64 U.a., 12-13. 65 U.a.,15-17.; Gyakorlatilag ugyanazokról a cikkekről van szó, amiket Kvaternik a Sustav naših Slavoserbah, és Starčević a Jugoslavenska Akadémia cikkben korábban is használt, s melyekről e munkában már szó esett.
