Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jasna Turkalj: Az "új és régi Jelačič kultusz" ellenfelei - A jogpártiak Josip Jelačič bánról
AZ „ÚJ ÉS RÉGI JELAČIĆ KULTUSZ“ ELLENFELEI... 567 sérteni a horvátokat a magyarok hasznára (dualizmus), majd pedig Ungária ellen hergelni őket;- örökös acsarkodásban tartván őket egymással, (...), mindig készek kölcsönösen egymásnak esni, de igazság szerint - jól véssétek eszetekbe, horvátok! - egymásnak csak akkor eresztvén őket, amikor az Ausztria politikájának megfelel; amikor a dualizmus felesleges eszközzé válik fennmaradását illetően, s ezzel kölcsönös mészárlásban újfent mindkettőnket megnyomorítson, és ‘valami új Bach átkát’ mindkettő nyakába vesse”.47 A Nemzeti Párt következetlenségét bizonyítandó Kvaternik a Sustav ötödik cikkében még Jelačić bánnal is példálózik, akit a nemzeti pártiak egyrészt dicsőítenek és ünnepelnek, másrészt pokolra kívánják, mikor hogy diktálják érdekeik. Ezzel csatlakozik Starčević gondolatmenetéhez, aki a Jugoslavenska Akadémia (Jugoszláv Akadémia) című cikkében rámutat, hogy ugyanazok, akik 1866. december 12-én beléfojtották a szót, két évvel később, 1868. október 18-án a bécsi Pozor-ban48 többek közt magát Jelačić-ot is elítélik „nyilvánvaló dolgok okán, mik az országban történnek, s nem kedveznek a népnek és tisztességének, boldogságának, jövőjének”. A Jogpárt — emeli ki Starčević — sosem ment ennyire messzire Jelačić bán kritizálásában, csupán azt kérdezte, hogy „hol vannak, mutassák meg nekünk Jelačić érdemeit, melyek érdemesítenék a nemzet által emelt emlékműre”49 Azt, hogy a szlavoszerbek mennyire következetesek „következetlenségi rendszerükben”, Kvaternik a Novi Pozor-ban 1869. március 4-én és május 1-jén megjelent névtelen szerző tollából származó idézeteken, illetve Ivan Perkovacnak a Vienac „Pouka” (Tanúlság) rovatában 1849. augusztus 21-én „Hadi osztálybeli karcolatok” címmel közölt tudósításán keresztül mutatja be. Tehát a Pozor „Mojsije”-ja (Mózese) 1869. május 1-jén a következőket írja: „Nekem az lenne kedvemre való... ha Kukuljević hazafi marad... ha Jelačić bán 1850-ben meghal.... Avagy talán Gaj maga, esetleg más 1850-ben megöli; minő szerencsés helyzet....akkor tisztességes és szent emberek volnának”.50 Miért pont 1850-ben — kérdezi Kvaternik a nemzeti pártiakat — hiszen Jelačić 1848- ban, akárcsak két évvel később, ugyanúgy hűséges maradt a „gyönyörű”: „Ein einiges Oesterreich” elvének?51 Ám ugyanerről a Jelačić-rol, akiről május 1-jén azt állítják, hogy „becstelenségben” halt meg — mutat rá Kvaternik — 1869. március 4-én, tehát két hónappal korábban a szlavoszerbek azt írják: „Nos, legyen bár kivilágítva, avagy sem, Jelačić bán emlékműve, az ő emléke ma ragyogóbb a nép emlékezetében, mint bármikor korábban....”.52 Kvaternik ezt köve-47 Sustav naših Slavoserbah, In Hervatska, I. szám, 1869, 84-85. o. 48 A Novi Pozor Bécsben jelent meg 1867. szeptember 1. és 1869. május 13. között. Bővebben: Szabó, Agneza: Središnje institucije Hrvatske u Zagrebu 1860-1873., I (Tovább: Središnje institucije, I.), Zagreb, 1987, 94-95.p.) 49 Jugoslavenska Akadémia, In Hervat, IV kötet, 1869, 255-256. 50 Az eredeti szöveg így hangzik: „Nekem az lenne kedvemre való, ha Kukuljević igaz hazai marad és az akadémia tagja; ha Jelačić bán 1850-ben vagy 1852-ben meghal: avagy maga Gaj vagy másvalaki 1850-ben megöli; minő szerencse. Most legnagyobb emlékműve a nép szívében volna! Vagyis nem én, sem a logikám, hanem az illetők maguk tehetnek róla, hogy részben dicsérni kell őket, végül aztán elítélni vagy legyőzni. Non qui bene caepit, sed qui bene finit -, akkor mind tisztességes és szent emberek volnának”. (...). Novi Pozor, „Što hoće hrvatska omladina i kako?” 1. 5. 1869./488. 51 „Sustav naših Slavoserbah” In Hervatska, IV szám, 1870, 367. 52 U.a., 368.; A Novi Pozor a „Dopisi” rovatában 4. 3. 1869./440. zágrábi tudósítója közöl egy ellenőrizetlen hírt miszerint Pestről utasítás érkezett, hogy „Jelačić emlékműve köré semmilyen dí-
