Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jasna Turkalj: Az "új és régi Jelačič kultusz" ellenfelei - A jogpártiak Josip Jelačič bánról
AZ „ÚJ ÉS RÉGI JELAČIĆ KULTUSZ“ ELLENFELEI... 559 lapotokat még nem Ausztria tevékenységének következményeként élte meg, ez a meggyőződés minden jel szerint 1848 őszén jelenik meg nála.5 Starčević a korabeli sajtóban 1848. október 22-én bukkan fel ismét, mikor a Slavenski Jug közli „Lakából” című cikkét. Az 1848 májusa és októbere közötti horvátországi változások következtében „megváltozott Starčević világlátása is”, mely súlyos kiábrándultsága miatt „sötét” és „fanyar” lett.6 Jelačić 1848. szeptember elején a Szábor és a horvát közvélemény támogatásával — de végső soron Bécs ösztönzésére és támogatásával — háborút indított a magyar kormány ellen. Amikor azonban hadaival átkelt a Dráván, a horvát trikolor helyett „schwartzgelbet”, vagyis császári lobogót bontott, és kinyilatkoztatta, hogy az egységes és erős Ausztriáért harcol.7 Ezzel tehát a horvát háború egy csapásra a bécsi udvar magyar kormányzat elleni háborújává változott.8 A magyar egységekkel megvívott - döntetlen kimenetelű - összecsapást követő háromnapos tűzszünet alatt Jelačić az osztrák-magyar határra ment, ahol új egységekkel kívánta feltölteni seregét. Németóváron (Altenburg) megtudta, hogy Bécs a Magyar Királyság polgári és katonai kormányzójává nevezte ki, ami nagy reménységgel töltötte el a horvátországi és a monarchiaszerte működő szláv mozgalmakat. A bécsi forradalom kitörését követően azonban Jelačić Bécs ostromlóihoz csatlakozott, október 16-án Windischgrátz herceg parancsnoksága alá helyezték, ezzel megszűnt önálló politikai tényezőként létezni.9 Starčević cikkét a felkelők és a magyar honvédség vereségét megelőzően közölte - a magyar seregre Jelačić határőrei az egyesített osztrák hadsereg keretében harcolva 1848 októbere végén súlyos csapást mértek.10 Starčević Jelačić iránti lelkesedése már ekkor alábbhagyott, érezte, hogy a Jelačić fémjelezte — a horvát királyság újjászületésére irányuló mozgalom — Ausztria megmentésének eszközévé vált.11 A „Likából" Starčević első „szenvedélyesen tiltakozó és elkeseredett" hangvételű cikke, mely későbbi eszmefuttatásait és cikkeit is jellemezte.12 Starčević olyan időkben támadja az abszolutizmust, amikor a lapszerkesztőknek és munkatársaknak „hajlongani kell Metternich szerafmjai előtt”, amennyiben nem akartak „bécsi balesetet szenvedni, azaz kenyér nélkül maradni”, így hát az olvasók többet tudhattak a „legtávolabbi külföld helyzetéről”, mint „hazánk igen nevezetes sarkáról - akarom mondani Határőrvidékről”.13 Talán már ekkor arra a következtetésre juthatott, hogy a despotizmus nem csak a metternichi rendszer, hanem egész Ausztria jellemzője. Ezután igen kritikusan tárgyalja a Szábor mun-5 Gross, Mirjana: Izvorno pravaštvo: Ideologija, agitacija, pokret (továbbiakban: Izvorno pravaštvo), (k.n.) Zagreb, 2000, 41. 6 Horvat, Josip: Ante Starčević, (k.n.) Zagreb, 1990. (az 1940. kiadás újranyomása), 89. 7 Gross, Mirjana: Počeci moderne Hrvatske, neoapsolutizam u civilnoj Hrvatskoj i Slavoniji 1850-1860. (továbbiakban: Počeci modeme Hrvatske), (k.n.) Zagreb, 1985, 65. 8 Mijatović, Anđelko: Hrvatsko-mađarski rat g. 1848./1849», In Hrvatska 1848. i 1849., Zbornik radova, (k.n.) Zagreb, 2001, 139. 9 Stančić Nikša: Hrvatska nacija i nacionalizam u 19. i 20. stoljeću (továbbiakban: Hrvatska nacija i nacionalizam), (k.n.), Zagreb, 2002, 178-179. 10 U.a.: 179.; Gross, M.: Izvorno pravaštvo, 41. 11 Gross, M.: Izvorno pravaštvo, 41. 12 U.a. 13 Horvat, J.: Ante Starčević, 90-91.